Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
„Kiskanállal iparkodunk kimerni a tengert, és valahányszor
azt képzeljük, van valami, látszatja ,egy szempillantás
alatt még több a megoldásra váró probléma ,mint volt.”
Talmud
„A magyar focit két szóval lehet jellemezni, mióta nem aranycsapatnak
hívják: grund és koca!”
„Mitől tudnának a magyarok focizni, ha mindig olyanokat hívnak edzőnek akik tátott szájjal nézték az aranycsapatot is? Élnek még a Magyar nagyok, de akkor kellett volna őket hívni, mikor még jobb egészségben voltak. Vessünk magukra!”
„Akitől meg lehetne tanulni ma Magyarországon focizni az már idős ember és még az ő nagysága sem tudná már ezt a "focit" felállítani a porból.”
"Volt valami a mellkasomban, amit szívnek hívnak, de ez itt inkább egy hideg kődarabhoz hasonlíthatott."
”Vár rátok a Szent Grál az ősi Roslinban. Nagy mesterek műve méltó nyughelyet ad. Hol penge és kehely őrzi a kapukat. Örökre megpihen a csillagok alatt.”
„Az ember része a világnak, az egyetemes törvények rá is vonatkoznak. Az emberi pszichikumnak is alapvető mozgatóereje az ellentétek egysége és harca. Ennek konkrét megnyilvánulási formája, hogy lelkünkben ellentétes vágyak és igények, ellentétes érzelmek, ösztönök, ellentétes vélekedések élnek együtt. Biztonságot is akarunk, de a kaland szabadságát is. Őrizzük megszokott útjainkat, és változni is akarunk. Szeretünk valakit, de néha unjuk, vagy utáljuk; esetleg másvalakit is szeretünk. Mindezt bűntudat nélkül el kellene vállalni magunkban, és sértődés nélkül el kellene fogadni másoktól. A dolgunk nem az, hogy elhazudjuk, hanem hogy egyensúlyban tartsuk belső ellentmondásainkat.”
„Szeretnétek bepillantani az ember szívébe? Hallgassátok meg amikor felebarátjáról beszél."
„Bevallom nagyobb mámort lelek a szenvedélyben, mint az imában. Az efféle szenvedély már ima. Bevallom...Bevallom még mindig imádkozom, hogy érezhessem szeretőm ajkának érintését...simogató kezét...karjainak ölelését. Bevallom még mindig éhezem rá, hogy testem lángra gyújtsák...hogy
felébredjünk egy álomban...távol e zavaros helytől...ahol már nem is vagyunk önmagunk. Tudni akarom, hogy ez örök e...Mindörökre az enyém.”
„Kivel vagyunk elszámolásban? Rá kell jönnünk, hogy elsősorban önmagunkért felelünk, saját lelkiismeretünknek tartozunk számadással. Belső ügyeinkben nincs külső felelősségre vonás, büntetés vagy jutalom. Magunk ítélünk magunk felett. De ebben az ítélkezésben nem szabad értelmetlenül kegyetlennek lenni magunkhoz - így másokkal is elfogadóbbak tudunk majd lenni. Meg kell értenünk, hogy cselekedeteink, karakterünk, érzéseink, gondolataink már magukban hordják összes jó és rossz utóhatásukat. Elkerülhetetlenül végigéljük valamennyit. Ezért értelmetlen minden utólagos önkínzás és öntetszelgés: Azzal, hogy el kellllalnunk viselkedésünk következményeit - már lezárultak a számlák.”

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló