Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
„Csúnya vonás a férfiakban, hogy szégyenlik a szívüket. Ez is hiúság, ez is hamis dolog, jobb lenne ha az eszüket szégyellnék néha, az gyakrabban hibázik.”
Talmud
Vádolod a nőt, hogy egyik férfitől a másik felé ingadozik. Ne korhold, hisz csak az állhatatos férfit keresi.
„Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar - a férfi nőt, a nő férfit.”
"Azt akarom, hogy ragadjon el a hév, hogy lebegj a mámortól, fakadj dalra, lejts dervistáncot, légy eszelősen boldog, vagy legalább légy rá nyitott! A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni. Azt mondom, légy fülig szerelmes; olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza! Hogy találhatsz rá? Hagyjd az eszed! Hallgass a szívedre!... Az az igazság, hogy e nélkül nincs értelme élni. Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél. De meg kell próbálnod! Ha nem próbálod meg, nem is éltél... Légy nyitott, ki tudja... becsaphat a villám.”
"Hazudtam éveket,
Itt hagytam képeket, hogy lásd,
Ha úgy érzed, hogy melléd bújt a magány.
Nincs már több folytatás,
Sötét a lépcsőház, s talán
Hallasz rólam, ha arra járok,
Hol érdekes a világ."
"Kicsim, ne haragudj, hogy nem szeretlek most még jobban, de nem
lehet már ennél jobban szeretni valakit."
"Az élet legfőbb boldogsága az a meggyőzés, hogy szeret bennünket
valaki, hogy magunkért, jobban mondva magunk ellenére szeret."
"Szerelmünket nem mindig viszonozza az, aki a lángot fegyújtotta
bennünk. A szeretet azonban, ha önzetlen és igaz, mindig visszatükrözi
a teremtő Logoszt, ahogy a hegyek ismétlik a kiáltó hangot."
Azt mondják, a szerelem költővé tesz. Gyakran. A barátság az életet teszi költőivé és költészetté. A szerelemből a költészet hamar kivész, mert a szerelemnek minden csak eszköz, hogy a világegyetem két legnagyobb ellentétét, a férfit és a nőt egybeolvassza. A barátság maga ez a poétikus kapcsolat. És a verseket nem írjuk, hanem éljük.
Van egy gyöngyszem a kék tenger alján. Kagylóba zárva, mélység morajában. Lemegy a gyöngyhalász, felhozza a fényre. Az kinyílik és tündöklik. Legyek én a halász, és te a gyöngyöm. Most és ma, holnap és holnapután. Legyünk egymásnak kincsek, és így bukjunk le a tenger alá. Most és ma, holnap és holnapután. Mi ketten, te és én, így hozzunk fél megannyi újabb kincset, mitől az életünk szép lesz!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló