Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Álmodozó önámítás
Limuzin szempillák
Ó, bébi, édes arcodról
Hullass könnyet borospoharamba
Micsoda nagy szemek
Látod, mi vagy nekem
Édes sütemény és tejturmix
Önámító angyal vagyok
Fantáziaparádé
Azt akarom, tudd, mire gondolok
Nem akarom, hogy találgass többé
Nem tudod, honnan jöttem
Nem tudjuk merre megyünk
Életbe ágyazva, mint folyóágak
Folyunk lefelé, úszunk az árral
Én téged viszlek, te engem
Így kell ennek lennie
Nem ismersz engem?
Még mindig nem ismersz?
Talmud
Ahogy végighajtottam a szépséges texasi dombvidéken, ahol lakom, rájöttem, hogy éppenséggel boldog is lehetnék. A boldogtalansággal semmire sem megyünk, sem én, sem a barátom, ráadásul vezetni is pocsékul vezetek miatta. Választhatom ehelyett a boldogságot is.
Egy királynőnek ridegnek kell lennie. Boleyn Anna csak a szívét követte és végül lefejezték. Ezért a lánya, Erzsébet elhatározta, hogy sosem megy férjhez. Az országhoz volt hű. Nem kényszerítheted az embereket, hogy szeressenek, de elérheted, hogy féljenek tőled.
Így megy ez: egyik nap a másik után, egyik étkezés a másik után. Egy adott pillanatban csak egyszer veszünk levegőt, egy adott percben csak egyfajta fájdalmat érzékelünk. A fogorvos egyszerre csak egy gyökércsatornát vesz kezelésbe; a hajóépítők egyszerre csak egy hajót ácsolnak. Ha az ember regényírással foglalkozik, csak oldalról oldalra haladhat. A többi - mindaz, amit tudunk, mindaz amitől félünk- elmarad mellőlünk. Katalógusokat böngészünk, meccset nézünk, elhatározzuk, hogy az AT&T telefontársaság helyett inkább a Sprinthez csatlakozunk. Számláljuk a madarakat az égen, és hiába halljuk a közelgő lépteket a folyosóról, nem fordulunk hátra; azt mondjuk, igen, igen, a felhő gyakran emlékeztet másvalamire - halra, egyszarvúra, lóháton ülő emberre-, de azért igazából csak felhő marad, semmi más. És még ha villám kél belőle, akkor is azt mondjuk: ó, ez csak egy felhő, és figyelmünket máris leköti a következő étkezés, a következő fájdalom, a következő lélegzetvétel vagy a regény következő oldala. Hát igen - így megy ez...
Ma 20 vagy, holnap pedig 40,
S ha minden jól megy lehetsz akár 70.
Ritka, de ha megéred a 90 évet,
Hamarosan a sírodnál fog szólni az ének.
Amíg tehetem, s van erőm, élek,
Hiszen néhány szempillantás alatt letelnek az évek,
Lassan, de biztosan fogynak a remények.
Egyszer hinnünk kéne
Azt, hogy nincs még vége
Látod, érted újra itt vagyok
Miért vagy mégis büszke
Látod, így megy tönkre
Minden, és mégsem indulok.
Ne hazudj és mondd ez így rendben van
Mert csak akkor van jól, ha nem maradt több semmi, amit mondhatnánk
Úgyhogy elfutok innen
Elhagyom ezt a helyet
Igen, elfutok innen
Elhagyom ezt a helyet
Ne mondd azt, az egész az én hibám
Túl késő, hogy maradásra bírj
Úgyhogy elfutok innen
Elhagyom ezt a helyet
Igen, elfutok innen
Elhagyom ezt a helyet
És gyorsabban, mint te követni tudnál erről a szomorú helyről
És messzebb, mint te megtudnál találni, Elmegyek
Igen, ma elmegyek
És én, én sosem hagyom, hogy megtalálj
Hátrahagylak a múlttal együtt
Nem fogok visszanézni sem
És én nem akarom hallani az indokaidat
Nem akarom hallani, miért kellene maradnom
És próbálj, és próbálj megérteni
És próbáld megérteni, mi az, amit mondok, mikor azt mondom, nem tudok maradni
Én, én elmegyek erről a helyről
Elmegyek, én akkor is elfutok innen
Elfutok innen
Elhagyom ezt a helyet
Igen, elfutok innen
Elhagyom ezt a helyet.
Felejtsd el hogy valamikor régen öleltél,
Hogy volt idő mikor szemembe nevettél.
Engem többé nem látsz mert elmegyek
Feledve mindent, téged s az életemet!
Azt szeretném, ha nem sírnának majd miattam, ha elmegyek, hanem örülnének, hogy voltam, és erőt adhatnék másoknak a halálommal, hogy éljenek.
A sok fájdalom, a félelem, a sok szarság....talán az, hogy ezeken keresztül megyünk, ez hajt minket előre. Ez ad erőt. Talán egy kicsit össze kell zavarodnunk ahhoz, hogy feljebb léphessünk.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló