Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Lelkesülten vadul, lobog a szerelem,
Édes csókok cuppannak, szívek repesnek.
Színes, tarka szoknyák lebbennek a szélben,
Combok villannak, csalfa kéjt ígérnek,
Talmud
Egymillió évvel az ember születése előtt, a lovak óriási mezőkön legeltek, és olyan hangok alapján tájékozódtak, amiket csak ők hallottak. Mint vad a vadásszal, úgy találkoztak először az emberrel, mert jóval azelőtt sem, hogy munkára fogták volna, a húsukért megölték őket. Az emberhez fűződő viszonyuk örökre törékeny marad, mert a félelem immár túl mélyen költözött a szívükbe ahhoz, hogy elfeledhessék.Az új kőkorszak óta akadt néhány ember, aki mindezt megértette. Ők a lovak lelkébe láttak, és gyógyírrel szolgáltak sebeikre. Halkan titkokat súgtak a lovak zúgó fülébe. Őket nevezték úgy, hogy a suttogók.
Ember, kiért áldoznád fel szabadságod? Ha teszed is csak fájdalom, miért siratod éveidet? Szavad hallgatag, sóhajmentes áldozat, kényszerhelyzeted megkívánt tó mily felett egy igazi nő vállat von. Ő vajon Ő?!!
Élet,
Ha meglátlak elfog a vágy, úgy ölelnélek, úgy csókolnám a szád. Ha szemembe nézel rögtön elolvadok, tudnod kell, nélküled semmi vagyok. Égek a vágytól, hogy Veled lehessek és senki mást csak Téged szeresek. Igaz szerelmet még nem érzek, de tudom, hogy Veled szép lehet az élet. Azt sem érzem, hogy Te szeretsz engem, de ha mással vagyok látom a féltékenységet a szemedben. Kérlek mondj valamit, mondd, hogy Te is azt érzed amit én, mert csak Te kellesz e föld kerekén.
,
Elismertem a vádakat, mert belül valami azt súgta, rosszat tettem. Vannak emberek, akik tudnak ezzel a tudattal élni egészen addig, amíg el nem kapják őket. Ezek az emberek a szürke árnyalatait látják ott, ahol én feketét és fehéret látok. De én nem ilyen vagyok... és azt hiszem, te sem.
Vad szelleme elvarázsol,

Ha sörénye a fényben táncol,

S fényárnyékként suhan tova

A négylábú csoda, a Szél Fia!

Tekintete rabul ejti szívedet,

S szabadulnod többé nem lehet...
Úgy ölelsz át, ahogy vad szél a fát.. egy fájó mély csók.. mindent felgyújt egy láng, mindent feldúl egy érintés..
A Barátság egy szó, egy gondolat, egy érzés, egy hely a szívedben. Barátodnak mondod azt az embert, akihez valami kis szállal fűződsz, viszont a barátságotokat is átfűzi egy erős szakíthatatlan szál, ami akár örökké és tarthat. S van olyan, amikor ez a szál, egy gyenge kis cérna, melyet eddig és még ezután is csak az érdek tartott össze. De én úgy érzem, hogy az a szál, ami az én kis barátomhoz fűz erős, és szakíthatatlan.
Mert ha én sírok, valahol a szívében ő is együtt zokog velem.
Mert ha Boldog vagyok, akkor ő is az lesz velem.
Mert ha kiöntöm neki a szívemet, végighallgat, nem szól közbe, nem dörgöli az orrom alá, hogy nem kellett volna, vagy teljesen bolond vagy, csak hallgat némán, nem próbál segítséget adni, hisz nem kértem rá, csak a mondanivalóm után, együtt élvezi a csendet velem.
Mert egy barát, akit a legerősebb szálak fűznek hozzád, kiolvassa a szemedből minden ki nem mondott szavad.
Mert az a barát mindig emlékszik, akár az örök időkig veled arra hogyan ismeretétek meg egymást.
Mert ő már akkor is a barátom volt, mikor nem ismertem.
Mert a szívem már akkor is tudta, hogy van számára ott egy üres hely. Egy olyan, amely csak az övé, amit más nem foglalhat el.
Erre az érzésre, mondják a nagy okosok, hogy BARÁTSÁG. Bár ezt egyetlen szóval sem lehet igazán kifejezni. Még a szeretlek szó sem bír, olyan erősséggel, mint amilyen erősen az a száll össze tartja azt a két embert.
A Barátság egy gondolat is, vagy akár ezer másik, mert a barátodra mindig gondolsz.
Ha szomorú vagy. Ha szerelmes vagy. Ha boldog vagy. Ha álmodsz. És Bármikor bármilyen helyzetben eszedbe jut az, rá nem kell sose téged emlékeztetni. Mert akkor is ott van veled, amikor nem látod, amikor nem érzed közvetlen törődését. Csak csupán, az hogy létezik valahol a nagyvilágban egy olyan ember, aki megért, és szeret, és bátran vállalja azt h a barátod lehet.
Remélem te is így gondolsz rám, mint egy Igazi Barátra.
Tudod nem csak a szerelemben, lehet várni az igazira. A Barátságban is van egy ugyan olyan igazi, akit megálmodtál magadnak, akivel leéled az egész életed önzetlen szeretetben.♥
Utálom azt az érzést, mit akkor érzek amikor hozzád bújok, fogom a kezed vagy nézlek. Utálom ha veled vagyok, azt is ha nélküled. Ha átölelsz, ha simogatlak, és ha azt mondod "jó veled"; hogyha nevetsz, megijesztesz vagy hozzám ér a kezed.
Utálom ha megpuszilsz, és ha meghallom a neved. Gyűlölöm minden szavad ha igaz, ha nem. Téged is gyűlöllek, többé ne legyél kedves velem. Gyűlölök mindent, ami veled kapcsolatod dolog, csak ne menj el kérlek, mert abba belehalok...
Borzadva olvasom, életem az a könyv, képei itt állnak köröttem:
Átkozok, vádolok, sírok, de semmi könny ki nem olt egyetlen betűt sem.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló