Menni

Kiemelt kategóriák

» Anyák napja

» Család

» Gyerek

» Szeretet

Idézet beágyazása

Beállítás
kezdőlapnak

Facebook
csoport

iGoogle
modul

	Idézet beágyazása weboldalára »

Szófelhő

Menni

RENDEZÉS:

« Első oldal

Utolsó oldal »

„Sodródni egyik céltól a másikig, elmenni a legvégső határokig, soha meg nem állni...”

Talmud

Küldje be kedvenc idézetét »

„A hídon csak akkor tudsz átmenni, ha odaértél.”

"Emberi törvény lebírni mindent, és bátran menni tovább,
még akkor is, ha nincsenek már benned remények és csodák."

„Néha idegenként kezelt a város minden élőlényt ... betolakodóként, akiknek semmi helye az utcáin.Most is tartotta távolságot, elefántcsonttornyain megbújtak a mindennapi életüket élők,s abban a biztos tudatban dolgoztak, hogy lesz este hova hazamenniük ,s fogadja őket valaki ...”

Nem elég a célt látni,
Járható útja kell.
Nem elég útra kelni
Az úton menni kell.
Egyedül is! Elsőnek,
Elől indulni el!

"Róma maga az anya, méghozzá az eszményi anya, ugyanis békén hagy. Olyan anya, akinek nagyon sok gyereke van, ezért nem szentelheti magát neked, nem is kíván, nem is vár tőled semmit. Befogad, ha jössz, ha menni akarsz, elenged, mint Kafka törvényszéke. Van ebben valami ősi bölcsesség, szinte afrikai, majdnem prehisztorikus. Tudjuk, hogy Róma csupa történelem, de lenyűgöző ereje épp a történelem előttiségében van, az őskoriságában, mely leginkább a vigasztalan és végtelen távlatokban, a kövületnek, mamutcsontváznak tetsző romokban mutatkozik meg tisztán."

Oké, meggondoltam magam, vissza akarok menni színésznek. Nem is, csak viccelek.

Olyan jó néha angyalt lesni
s angyalt lesve a csillagok közt
Isten szekerét megkeresni.
Ünneplőben elébe menni, mesék tavában megfürödni
s mesék tavában mélyen, mélyen ezt a világot elfeledni.

Kis karácsonyi vers,
mi jut melléd, beléd?
Fa alá elheversz,
mint akinel elég:

a bokaficamokból,
az önkifejezésbôl,
mind, amit csak kigondol
csillagfénnyel a délkör,

este, ha menni kell,
ha jármûre kell szállni,
pár híján semmi kell,
s mintha vágynál dúskálni -

ó, egy domb hajlatán,
pár-dolog-híja-tán
olyan jó lenne fönn, lenn,
semmi külön-örömben.

Egek, mit szemlélek napkelet tájáról?
Három koronás fő költözik honnyáról;
Siet Sidóország anyavárosában,
Mondanád sas repül kőszál nyilásában,
Sok tevék követik megterhelt hátokkal,
Izzadnak, fehéről szájuk tajtékokkal.
Vallyon mit jelentnek e gyors jövevények? Talám a városhoz van menni törvények?
De tovább mit látok az égnek kékségén?
Egy ragyogó csillag ballag kerekségén.
Sugarát intézi a koronás főkre,
Mint a felkelő nap bércekek s erdőkre.
Ez már a természet rendét fellyül mulja,
S az álló csillagok törvényét feldólja.

Nincs adat!

Bejelentkezés

Vicc ajánló