Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
"Az élet egyik legszebb jutalma, hogy miközben az ember máson segít, egyben önmagán is segít."
Talmud
Húsvét másodnapján mi jutott eszembe,
Üveg rózsavizet vettem a kezembe.
Elindultam vele piros tojást szedni.
Adjatok hát lányok,
Ha nem sajnáljátok,
Nagyon megbánjátok,
Licskes, lucskos lesz az ünneplõ ruhátok.
A szerelem az egyetlen olyan szenvedély, ami a maga gyártotta pénzzel jutalmaz.
Audaces fortuna juvat, timidosque repellit. -
A bátraknak segít a szerencse, a gyávákat visszariasztja (kudarcra juttatja).
„Már megint a nélkül mentél el néhány napra vagy hétre, hogy nem tudtam veled átgondoltan megbeszélni mindent, amitől végre nyugodt lehetnék. Hányszor hallottam ismét tőled:
- Jaj, anya, ne most beszéljük meg!
Így persze újra tele vagyok aggodalommal, mert azt gondolom, nem mondtam el neked mindent, amit szerettem volna, amit el kellett volna mondanom. Emlékszel, amikor beköltöztél a versenyre? Előtte örökösen az járt az eszemben, mi mindenről kellene még szót váltanunk. A hétköznapokban, az örökös rohanás mellett is jut idő arra, hogy mindent megbeszéljünk. Akkor azonban az éreztem, maradtak dolgok, amiket nem tanultál még meg, ezért bent a házban bajba kerülhetsz.
Aztán pillanatok alatt elszálltak az itthon töltött napok. Időnként megpróbáltam ugyan beszélni veled, de ezek a próbálkozások szinte soha nem jártak sikerrel. Arra gondoltam, le kellene írnom neked a fontos dolgokat, s majd a házban előveszed, ha szükségét érzed. Csak azért nem írtam le mégsem, mert sejtettem, hogy sem időd, sem lelki békéd nem lesz az általam leírtak olvasgatásához.

Azt remélem egyszer elolvasod ezt a könyvet.”
Kis karácsonyi vers,
mi jut melléd, beléd?
Fa alá elheversz,
mint akinel elég:

a bokaficamokból,
az önkifejezésbôl,
mind, amit csak kigondol
csillagfénnyel a délkör,

este, ha menni kell,
ha jármûre kell szállni,
pár híján semmi kell,
s mintha vágynál dúskálni -

ó, egy domb hajlatán,
pár-dolog-híja-tán
olyan jó lenne fönn, lenn,
semmi külön-örömben.
Sic itur ad astra. - Így jutunk el a csillagokig.
Sero venientibus ossa. - Későn jövőnek csontok jutnak.
Húsvét másodnapján az jutott eszembe,
Csapot, vízipuskát vettem a kezembe.
Elindultam véle hímes tojást venni.
Adjátok hát lányok, ha nem sajnáljátok!
Mert ha sajnáljátok, vízipuskám készen:
Ablakidon betarom nyoszoládra zúdítom.

E húsvét ünnepnek második reggelén
Tudják azt már maguk, mért jöttem ide én.
Hamar hát előmbe, szászorszép leányok,
Piros rózsavizem add öntözzem rátok!
Aztán nyugodt szívvel innen távozhatok,
Emlékül néhány szép piros tojást kapok.
Harangoznak Húsvétra,
Leszakadt a tyúklétra:
Kezdődik a locsolás,
Nekem is jut egy tojás.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló