Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A házakban mindenhol kalács illatozzon,
Fenyőfák alatt gyertyaláng ragyogjon.
Szívekbe költözzék nyugalom, s szeretet,
Hozzon a Karácsony békét és örömet!
Talmud
Napfény felnyitja szemednek világát,
gondolj majd arra, ma este mi vár rád?
Bor, pezsgő, s megannyi jó falat,
azt kívánom érezd ma jól magad!
B.Ú.É.K!
Karácsony nyolcadik napja van,
köszönt és minden jót kíván
nyolc nyúl a vadász oldalán,
hét hattyú, tolla tiszta hó,
hat tyúkanyó,
öt szélkakaska,
négy nyafka macska,
három veréb-zenész,
két gerle és
egy csíz a csupasz körtefán.
Karácsony hetedik napja van,
köszönt és minden jót kíván
hét hattyú, tolla tiszta hó,
hat tyúkanyó,
öt szélkakaska,
négy nyafka macska,
három veréb-zenész,
két gerle és
egy csíz a csupasz körtefán.
Város - ahol sokszor oly kevés a fény
Város - ahol láttál már
Hadd mondjam végre - olyan ritkán mondhatom el már:
Úgy fáj, hogy nem vagy köztünk már
Város - ahol zajlik élet és halál
Város - ahol rám vártál
...
Karácsonynak hajnalán
...
Ne hagyd, hogy a fény, amit vársz oly rég
Ne gyúljon ki ránk
Város - ahol minden szó elhangzott rég
Város - amely bennem él
És mégis mondd el
Szavak nélkül hányszor gondoltál
S vártál szebbet a valónál
Karácsonynak hajnalán
Őrzöm álmod, bújj hozzám
Ne hagyd, hogy a fény, amit vártál rég
Ne gyúljon ki ránk
Karácsonynak hajnalán
...
Ne hagyd, hogy a tűz, amit vártál rég Ne gyúljon ki már
Végetért az éj, havat hord a szél
Kicsit fázol, látom hidegebb ez a tél
Karácsonynak hajnalán
...
Ne hagyd, hogy a fény, amit vársz oly rég
Ne gyúljon ki ránk…
- Hol a Jézuska ott a képen?
Tedd a kezecskéd össze szépen,
Úgy -- s ints neki most csókot is.'
Cupog a száj, megvan az is.
,,-- Kicsi Jézus, inget reája,
Lásd, nem varrhatott anyukája.
Fázik szegényke. És neked van,
Neked mindig jó meleged van.
Nézd a szegénykét, kicsi kincsem:
A Jézuskának inge sincsen'...
A kis fiam néz mereven
Hol az anyjára, hol a képre.
Szemén kigyúl az értelem,
S nyelve is oldódnék beszédre.
Kedveskés ümmögés jelzi,
Hogy mit hallott, megszívlelé,
Fogja kis ingét kis kezével
S nyujtja édes ügyetlenséggel
Szegény kis Jézuska felé...
Ó, ti fázó gyermek lelkek,
csodát váró kisgyermekek;
Gyertyácskákat gyújtogattok,
karácsonyfát díszítgettek.
Csodát váró kisgyermekek,
magatokat áltatjátok;
csodákat ti teremtetek
gyújtogatva gyertyalángot.
Otthon ma széttárul az ajtó
S a ,,Stille Nacht'-ot zongorázzák,
Az öregek befelé mosolyognak,
A sok gyerek kacagva szalad,
S érzi mindenki a szívek lángját.
S a ,,Stille Nacht'-ot zongorázzák...

Otton most felragyog a gyertyaláng,
Szobánk lámpái ragyogón kigyúlnak,
A karácsonyfa tündöklôn zenél,
A villanyfény széthinti sugarát,
S édes illattal telik be szobánk.
Otthon most muzsikál a gyertyaláng...
Kis karácsonyi vers,
mi jut melléd, beléd?
Fa alá elheversz,
mint akinel elég:

a bokaficamokból,
az önkifejezésbôl,
mind, amit csak kigondol
csillagfénnyel a délkör,

este, ha menni kell,
ha jármûre kell szállni,
pár híján semmi kell,
s mintha vágynál dúskálni -

ó, egy domb hajlatán,
pár-dolog-híja-tán
olyan jó lenne fönn, lenn,
semmi külön-örömben.
Puha pihe palástban csillog a határ.
Csend honol, messze szállt a trillázó madár.
Ám e szikrázó gyémánt réten táncot jár
az égi küldött: bársonyos szép napsugár.
Majd alkony borul ránk, beköszönt az este
az éji lepelre csillagokat festve,
s szinte már látom, hogy a hófödte tájon
Mikulás jő rénszarvas vontatta szánon!

Bent a házban ünnepre készül a család,
már fő az étel, sül a sütemény, s a kalács.
Áll a szép fenyőfa – díszitik kis kezek –
van rajta cukor, gyertya, s csengők csengenek.

Fa alá kerül a várva várt ajándék,
hol több, hol kevesebb, de nemes a szándék!
Fellobban a gyertyák lángja, szól az ének,
megbékél a világ, csendesül a lélek.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló