Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Magam vagyok, rám hull a végtelenség,
a fák, a lombok ezre eltemet.
Olykor még fölém cikáznak még a fecskék,
nem láthat senki engemet.
Talmud
Ne kívánjon az ember fényes palotát, ki tudja mennyi könny mossa annak ablakát. Nézd a fecskepárt, s megérted a dolgot. Kicsiny fészkük van, s mégis milyen boldogok.
Ne jöjj el sírva síromig, nem fekszem itt, nem alszom itt. Ezer fúvó szélben lakom, gyémánt vagyok fénylő havon. Érő kalászon nyári napfény, szelíd esőcske őszi estén. Síromnál sírva meg ne állj; nem vagyok ott, nincs is halál.
Ami után kapkodsz, elvész. Amit elengedsz, megfogod. Karodba röpülnek a fecskék, S magadra hagynak a csillagok.
A szeretet kérés nélkül ad, makacskodás nélkül elfogad, késlekedés nélkül megbocsát, és csak saját elégtelensége miatt szenved.
A matematikus az egy vak ember, aki egy sötét szobában keres egy fekete macskát, ami nincs is ott.
Hímes tojás, bársony barka, aprócska a nyuszi farka, (...) ám ez cseppet sem zavarja, hogy aprócska az ő farka, de a füle hosszú ám, szép húsvétot kis komám!
Büdös ez a kölni, Szabad-e fröcskölni?
Öntözzük, öntözzük, Hadd legyen frissecske! Így lesz a leányból Szép, piros menyecske!
Még csak egymagam valék Tavaly ilyentájban, Az idén már kettecskén Vagyunk a szobában. Furcsa lesz, ha már ez egy Darabig majd így mén: Esztendőre hármacskán, Azután négyecskén.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló