Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Az életem tökéletes, de Te hiányzol belőle!
Talmud , Hiányzol,
 
 
Sokan úgy gondolják az élet csak egy pillanat, megőrizzük a boldok perceket és magunkkal visszük a sírba.
Nem...mi tudjuk, hogy az élet csak egy állomás a létezés síkján, a megvilágosodás felé vezető úton.
 
A jövő reményeiből meríthetünk erőt a jelenben, hogy a múltunk hibáiból tanulhassunk...
 
Hiszem az erőt, ami bennem lakozik,
Hiszem a szerelmet, ami rám várakozik,
Hiszem a barátságot, mely a sírig is elkísér és
Hiszem a szeretetet , ami mindezeknél többet ér!
 
Azt szeretem az életben, hogy egyes emberek utálnak, én mégis nevetek rajtuk, mert tudom, hogy milyen értékektől fosztják meg magukat azzal, hogy nem ismernek engem.
 
A tévedés híd a tapasztalatlanság és a tudás között.
 
Nem ismersz engem, mégis úgy teszel mintha ismernél... Minden ember egy palack bor. De mind-mind más. S te azt hiszed, hogy a bor nem tehet mást veled csak lerészegít. Pedig nem így van. Amikor felbontasz egy ismeretlen bort... gondolsz róla valamit. A neve árulkodik... beszédes a palack formája, a címke tartalma. Elolvashatod, hogy milyen szőlőből és mikor készült. Megkérdezhetsz másokat arról, hogy milyennek találták... De az első, igazán személyes találkozás akkor történik, amikor kibontod a palackot és pohárba töltöd. Megnézed a színét a napfényben, hagyod hogy illata beöltse a poharat s az orrodba jutva beszélni kezdjen hozzád. Aztán belekóstolsz és hagyod, hogy amit teremtője együvé alkotott, azt az ízlelőbimbóid újra részekre szedjék és egyenként fedezzék fel benne a becsülendőt, a szeretni valót, a csodát. Ettől kezdve már nem vagytok idegenek egymásnak, s rájössz, hogy a borok rengetek örömöt tartogatnak számodra.
 
Tekints le és pirulj, mi nyomorúlt,
Akit remeknek alkotál, az ember.
 
- Mégis mikor öregedtünk meg?
- Én mindig öreg voltam, Ben. De tudod mit? Nem is bánom! Ha fáj valamim, legalább használtam. Már nehéz felmenni a lépcsőn, de csak azért, mert sokat másztam fel rajta ahhoz a férfihoz, aki szeretett. Itt-ott van néhány ráncom, de csak azért, mert oly sokszor rám mosolygott a Nap. Azért nézek ki így, mert hát ittam, és bagóztam, éltem, szerettem, táncoltam, énekeltem, és végigkeféltem egy rohadt gyönyörű életet. Megöregedni nem szégyen, Ben. Azt ki kell érdemelni.
 
Sokak szerint gyáva vagyok, pedig csak elzárkozom ettől a rideg, megbízhatatan világtól. Falat építettem, mássza meg az, aki szeret...nincs túljelentkezés.
 

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló