Velem

Kiemelt kategóriák

» Anyák napja

» Család

» Gyerek

» Szeretet

Idézet beágyazása

Beállítás
kezdőlapnak

Facebook
csoport

iGoogle
modul

	Idézet beágyazása weboldalára »

Szófelhő

Velem

RENDEZÉS:

« Első oldal

...

Utolsó oldal »

Ha itt lennél velem, én elmondanám neked, mennyire szeretlek! De nem vagy itt, ezért magamba fojtom, és erre a lapra neked leírom. Álmomból felébredve a párnára borulok, szemeim könnyesek és csak annyit kérdezek: Mért most hagyott el ? Ez nagyon rossz nekem. Ha egyet kívánhatnék, téged kérnélek, de ez egy játék mely nekem nem jön össze. Ha szeretnél, most itt lennél velem, nem valaki másnál járnál, távol tőlem. Utolsó szavam legyél nagyon boldog, de gondolj néha arra ki e verset írta, s ki a szívét örökre neked adta.

Talmud

Küldje be kedvenc idézetét »

Szememben könnycseppek ülnek,többé nem látod hogy érted, kiszállok az életedből úgy, ahogyan azt kérted. Nincs többé mi, vagy te és talán vagyok én, élünk egymástól távol a Föld kerekén..
Mindenhol téged látlak, téged kereslek, csak hogy tudd, téged soha el nem feledlek. Hogy te boldog vagy mással, az nekem is jó nagyon, csak színlelek, mer közbe szétmar a fájdalom.
Szétmar, felemészt teljesen, hiányzol, s fáj hogy már nem lehetsz velem. Várok rád egy életen át, amíg szívem dobog, ez csak akkor szűnik majd ha felettem sötét zászló lobog

Egy darabig tényleg elhittem, hogy minden igaz ami velem történt. De aztán meglebbent a függöny, és rájöttem, eddig hazugságban éltem. Minden egyes lélegzetvétel fájt. Már nem emlékeztem a boldog percekre. Nesze nekem valóság...

elmúlt mint az összes ilyesféle mulandó dolog...és kiejthetem végre azt hogy vége a szenvedésnek.nem gondolok rá, nemér annyira élénken emlékezetemben mint anno.nem árnyékolja be a napomat az hogy látom.már hidegen hagy a jelenléte a vele kapcsolatos információk.már nem dobbanó szivvel emlitem meg nevét..és már semmilyen pillangók nem repdesnek odalenn ha a közös emlékekre gondolok.végre vége! elkezdődhet életem azon szakasza amikor már nem csak a bánat,és szomorúság kelt fel minden reggel és tart velem a többi 24órában.gondolataim szabadok nézésem nem őt keresi minden órában...és le írhatatlan boldogsággal tölt el hogy megtudtam csinálni.kitörölni a fejemből..egyszerűen elfelejteni hogy mi volt..és nem gondolok már arra hogy mi lesz..nem marcangol szét a remény..és a 'talán' szó..büszke vagyok arra hogy 4év után véget tudtam vetni annak ami szinte meg sem történt*

Egy éves voltam mikor megtörtént,
Akkor egy élet megszakadt, véget ért.
Tudom, hogy nagyon szeretett engem,
Hisz a szüleim sokszor mondták nekem.

Sokat gondolok rá, érzem vigyáz rám,
Azt is mesélték, így hívott: pici rózsám.
Tudják, hogy nagyon jó ember volt,
Nekem fáj, hogy közbeszólt a sors.

Úgy szeretnék a szemébe nézni,
A kedvenc történeteimet mesélni.
Mesélni a barátokról, a szerelmekről,
S még beszélgetni magáról az életről.

Igazságtalan, miért nem lehet velem?
Remélem érzi, hogy hiányzik nekem.
Bárcsak egyszer egy órára visszajönne,
S elmondaná milyen volt az ő élete.

Mama, annyiszor szükségem van rád,
Hogy nem lehetsz itt nem a te hibád.
Bárhol is vagy, remélem, hogy boldogan,
Szeretlek, de ezt sosem mondhattam...

Ha hülyeség van, akkor benne vagyok...
Ha csavarogni kell, én ott vagyok...
Ha buli van, akkor nagykorú vagyok...
Ha a szívem kéne, az már másé...
Ha valami kell, megszerzem...
Ha valakit szeretek, azért bármit megteszek...
Ha a barátom vagy, mindig számíthatsz rám...
Ha beszólok, szólj vissza...
Ha szeretlek, az nem hiába van...
Ha azt hiszed ismersz, tévedsz...
Ha azt hiszed boldog vagyok, tévedsz...
Ha azt hiszed vége, még korán sincs...
Ha egoistának tartasz, tudd én tisztában vagyok a hibáimmal...
Ha választani kell, tedd azt...
Ha szólni akarsz, mond ki...
Ha kicseszel velem, visszakapod...
Ha azt hiszed haragszok, az a baj h nem tudok...
Ha azt hiszed ráérek, nincs időm még annyi se...
Ha lehet veled hülyülni, bírlak...
Ha nem megy, kár erőlködni...
Ha azt hiszed érdekel a pénzed, jó nagy hülye vagy...

Minden pillanatban téged kereslek.Akkor is ha tudom,hogy nem lenne szabad.A lelkemmel kereslek...mert szükségem van a mosolyodra,az érintésedre,a szemeidben fénylő bátorságra.A szívem fele nálad van,amíg nem lesz velem soha nem lehetek egész.

....nem tudom most mit is mondjak,mert ha a közeledben vagyok vagy ha csak véletlenül is rám nézel megbolondulok.Az illatod,az arcod,a hangod és a gyönyörű szemeid elfeledtetik velem az összes problémát amit eddigi életem folyamán elszenvedtem.De sajnos te másnak adod a szíved és a te bolygód más körül forog.De én mégis nagyon boldog vagyok.Emlékszel azt mondtad nézzem a dolgok jó oldalát!És igen ennek is van jó oldala,ugyanis a képzeletemben,a gondolataimban csak az enyém vagy és az én bolygómra szórod napsugaraidat.....szeretlek......köszönöm,hogy mindig mellettem vagy! :D

Nem tudom hogy veled mit csináljak. Mert téged nem tudlak kidobni a kukába, vagy eldugni! Te teljes valódban itt vagy! Itt vagy elöttem és az emlékeimben! És nem akarok emlékezni, mert fáj! És most már fájt eleget! És minden este, még a mai napon is csak azt kivánom lefekvésnél, hogy te legyél ott velem, ölelj át kiskifliben!
Még ezek után is, hogy így bántál velem csak erre vágyom.... és ez is fáj....

Fekszek a fűben,csak az eget kémlelem.Nézem a rengeteg csillagot és ők visszanéznek rám..az egyik fényesebben ragyog mint a másik..időnként mintha pislognának egyet-egyet. Vajon honnan figyelnek?Vajon figyelnek-e?Abban a percben ott a fűben..szívem minden porcikájával azt kívánom, bárcsak látnának, bárcsak elmondhatnám hogy szeretem őket,szeretem a nagyszüleimet...hogy megmutassam mivé lettem,hogy elújságoljam mekkorát nőttem. Fáj hogy nem lehetnek már itt velem,fáj hogy nem tudom,látnak-e minket...

Nincs adat!

Bejelentkezés

Vicc ajánló