Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Amikor teljesen tanácstalan vagy, akkor hallgass arra, amit a szíved súg! Mert ha meg is égeted magad, az észnek és magadnak, amiért rá hallgattál, nehéz megbocsájtani.
De a szívnek? A szívnek muszáj, mert a szív Te magad vagy, a kijózanító ész korlátai nélkül... A szíved a szereteted útját követi, és ami szeretetből indul ki, ha nem is kap viszonzást, ad helyette Neked gyógyító megnyugvást.
A szíved mindig azt súgja, amit igazán akarsz és bár olykor, hogy megvédd magad, ésszel kell zaboláznod, tudod, hogy a szíved örökké jó, örökké igaz, örökké nyughatatlan?
Talmud
Mért mindig én?! Mért mindig én vagyok a hibás,kettőnk közül mért csak nekem fontosabb a másik,mint bárki más? Szeretném ha szeretnél,annyira mint én téged..múlnak a napok a hónapok az évek,s te észre sem veszed,hogy én az életemet adnám érted! Nekem a fő a te boldogságod,nekem az számít,hogy neked mi a jó,mi a kívánságod. Szeretném ha tudnád én itt vagyok,itt leszek neked,amíg élek őszintén,teljes szívemből szeretlek!
Még mindig jobb lógó orral távozni, mint teljesen orr nélkül.
mostanában elönt a magány érzete, azt mondom magamban: - Hát légy magányos, Liz. Tapogatózz körbe a magányod körül. Csak ülj nyugodtan, és életedben egyszer viseld el. Isten hozott az emberi érzések birodalmában! De soha többé ne használd egy másik ember testét vagy érzelmeit arra, hogy a saját beteljesületlen vágyaid céltáblája legyen.
Tanulni jöttél a világra, hát ébredj fel!
Keresd az utad, mit célodul tűztél ki, s ha megtalálod
Azt is tudni fogod mi általa a feladatod.
Teljesítsd a legjobb tudásod szerint tisztességgel, szeretettel,
S meglátod, mikor hazatérsz, elégedettség tölt majd el.

Néha annyira nehéz, hogy bele tudnék dögleni. Bárkinek próbálok róla beszélni, a szavaim csak süket fülekre találnak. Talán azért, mert én magam sem értem, csak érzem, hogy beleszakadok. Nem tudom pontosan mi ez, hogy honnan ered a fájdalom vagy mi okozza, egyszerűen csak érzem, hogy valami legbelül bennem végleg megszakadt és ez a valami most teljesen felőröl. Azt mondják, az idő az majd segít, az majd változtat ezen a helyzeten, szebbé teszi a mindennapokat, alakít rajtam. Tisztában vagyok vele, hogy mindannyian a hátunkon cipeljük a sorsunkat, de néha annyira könnyű azt hinni, feltételezni, hogy az élet csak minket kínoz. Az igazság azonban az, hogy senki más nem tud téged hátráltatni, csak te magad. A többi csak ócska kifogás. Okolhatom én akár az atyaúristent is, de mi értelme van? Hiszen senki más nem tartozik érted felelősséggel, csakis te magad iránt. A saját életem egyedüli uralkodója vagyok és minden hiba, minden félresikerült próbálkozás csakis belőlem ered, ezáltal csakis én hozhatom helyre. Senki nem tud felhúzni, bár senki nem is nyújtja a kezét, mert senki nem is érti. Nem is kell, hogy értsék. Nekem kell felfedezni és neki állni, javítani, tenni azok a dolgok ellen, amik apró darabokra cincálják, szétszakítják a lelkem.
Én csak önmagam szeretnék lenni. Úgy élni, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki magamból, hogy a képességeimhez mérten a maximumot teljesítsem. Nem akarok versenyezni vagy mások ostoba elvárásainak eleget tenni. Magammal akarok rendben lenni, a belső békét megtalálni. Soha többé nem akarom saját magamat hátráltatni, mert eddig csakis én voltam az akadály a vágyaim beteljesülésében. Le akarom, le tudom küzdeni önmagam. Mert valóra akarom váltani, valóra tudom váltatni!
Szeresd azt, amit csinálsz! De leginkább szeresd magadat! Tervezz, tűzz ki célokat és küzdj értük teljes erőbedobással. Ne csak félig, ne nyögvenyelősen, hanem úgy igazán szívből. Az élet nem fogja neked tálcán felkínálni a sikert, nem fogja azt mondani, hogy tessék, itt van, neked adom, mert szimpi vagy. Kitartónak kell lenni, elhinni, hogy sikerülhet és hidd el, ha beleadsz mindent, ha valóban teszel is azért, hogy összejöjjön és nem csak a szobádban ülve szövögetsz álmokat, akkor valóra válthatod. A lehetőség adott, csak rá kell jönnöd mi tesz boldoggá, felszívni magad és addig hajtani, amíg el nem éred.
Csók...
Mérhetetlenül nagy valami... Olyan nagy, hogy bár mindenki csókol vagy csókolt, mégis, az emberiség túlnyomó része sohasem találkozott vele. Nem, mert csak a száját nyomja, tapasztja egy másik szájra, amelyre talán vágyott is, amelyet kívánt. Mégis... a legtöbb csók ... nem csók... csak valami olyasféle... Mert a csók lényegét nem a két egymásra szorított száj adja, nem is a forróság, amit a vér visz bele, hanem az, ami a mélyén van. A lélek... A szédületes magasság, a teljes testi-lelki feloldottság, amelybe csak a lélek repíthet. Csak a lélek teheti, hogy a csók megrázzon, elhamvasszon, hogy ne maradjon belőled semmi,csak egyetlen egy halálosan nagy vágy. Hogy ne keljen, soha, soha se kelljen életre ébredned. Az igazi csókból, fájdalmas az ébredés. Még annak a tudatában is, hogy a csókot meg lehet ismételni. Hogy ismét fel lehet repülni végtelen magasságokig, hogy ismét súrolni lehet az Eget, a Mindent. Hogy ismét ájultan bele lehet zuhanni a másik emberbe és ismét érezni lehet valamit ... sokat... Istenből. Abból az álomból, akaratból, amivel Isten az embert megalkotta és amilyenné az ember igazi boldogságát, örömét elképzelte. Az igazi csókból való ébredés... zuhanás... Az égből a földre. A határok közé zárt végtelenből a porba. Mert az igazi csók, még a végtelent is akkorának engedélyezi, emekkorát a szerelem betölt.
Így jár az, ki oly sokszor csalódott,
Elrabolták szívét, de nem holmi kalózok.
Kiben a szerelem hevesen fellángolt,
S jött, mit önmaga soha, de soha nem látott.

Holott láthatott volna, ha tanul a hibából,
Nem érzett így az, ki most megvádol.
Boldognak lenni önfeledten nem lehet,
Csak ha az ördögnek adod el a lelkedet.

Annyi rossz után, a szív teljesen immunis,
Hiába érkezik az új, mi akár jól indul is.
A kőfal, oly masszívan tartja magát,
Talán többet senki nem veszi be tulajdon várát.

S így jár az, ki oly sokszor csalódott,
Darabokra törték szívét, holmi kalózok.
Nem tud újra tán soha, de soha szeretni,
Magányosan, a porban fog elveszni.
Csalódás,

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló