Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A Cabed Naeramarth vize harsogva zubogott, ám ő nem hallott semmit, és nem látott semmit, és nem érzett semmit, mert a szíve olyan lett, akár a kő. Ám a hideg szél csípős esőt vert az arcába, s ő magához tért, s harag gyúlt benne, legyőzve a józan észt, s elfogta a vágy, hogy bosszút álljon mindazért, ami őt meg a családját érte, s fájdalmában vádolt mindenkit, akinek csak dolga akadt velük... És megfordult, s kiment az Ezer Barlangból, s aki látta, mind meghátrált arca elől, és senki nem próbálta visszatartani, és senki nem tudta, hová megy. Ám azt beszélik, hogy Húrin ezután már nem akart élni, mert nem volt többé sem célja, sem vágya, s hogy a nyugati tengerbe vetette magát; s ilyen halált halt a legnagyobb harcos a halandó emberek közül.
Talmud Halál, elmúlás,
El kell, hogy felejtselek,
de még mindig szeretlek,
akaratom ellenére sem tudok mit tenni,
a szívemből nem bírlak kitörölni...
Még, ha darabokra is törted a szívem,
akkor is nagyon hiányzol nekem!!!
A nomádoknak nem volt múltjuk, csak jelenük, és ezért mindig boldogok voltak - egészen addig, amíg meg nem tiltották nekik a vándorlást.
Ülök a sötét szobába, egyedül, könnyem csorog.
Ülök az ágyon, s csak rá gondolok.
Hiányzik, Szeretem, Ő mégsincs velem,
s nem azért, mert nem lehet, szakított velem.

Ülök, s nézek ki az ablakon,
Néma csend, csak az utca zaját hallgatom.
Hiányzik, még mindig szüntelen,
reménytelenül szeretem, Ő az egyetlen.

Írom e verset, hátha elolvassa,
s reménykedek, hogy felkeres, s azt mondja:
Folytassuk Szerelmem, Veled akarok lenni,
Szeretlek nem akarlak elveszíteni.

Talán valóra válik,
Talán csak egy hiú álom,
De egy biztos,
Szeretem, Ő marad a párom.
Keresek valakit, valamit, körbenézek....minden a helyén van ! Csend van és akkor hallom....a szívem ajtaját...amit nyitva hagytál magad után. A fájdalom dübörög rajta ! Téged várlak, Te hiányzol nagyon !
Szinte tombol a belsőm hogy akarlak, némán ordítom neved, de te vagy nem akarod, vagy észre sem veszed!!
Itt vagy újra sokszínű sárga arcú ősz.
Rettegve várlak, hiszen ismét beköszönsz.
Szeled szel, búcsúzós dalt zengesz, - rezzenek.
Te vagy lelkemnek a féktelen döbbenet.
Harapnád számat,
Mely utolsó leheletével Téged ölel.
Vágyod önmagadat,
Mi bennem újra életre kel.

S tudod, hogy akarlak,
Alázattal, tisztán, szerelmesen,
Tudod, hogy mindig hallak,
Hogy kívánlak vadul, szenvedélyesen.

?_Szeretlek,pedig nem akarlak,próbállak elfelejteni,próbálok túllépni rajtad,és szeretném,ha többet sohasem láthatnálak,így legalább enyhithetném a fájdalmat,amit okoztál. De a sors,nevezzük így,valamiért, nem tudom miért,mindig úgy cselekszik,hogy te és én,egy időpontban és helyen legyünk.De én nem hagyom,hogy engem a sors irányítson,épp ezért mindent megteszek,h elkerüljelek. Igaz szeretlek,de már nem érdekelsz...'
Nem várlak és nem remélem már, hogy hívni fogsz, nem érzek semmit, nem hiányzol.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló