Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Az ember mindent elfeled
Élni, hazudni, halni, adni,
De csók-kérő daganata
A sírban sem fog lelohadni.

Drágám, az évek és napok,
Hidd el,nem lesznek sose szebbek:
Holnap s mindig az emberek
Ölnek, szülnek és temetnek.

Valahogyan, valahogyan
Ezt kellene feledni máma.
Ez a kicsi kis feledés:
Ez az emberek boldogsága!
Talmud Élet,
Tinédzserként azt mondtam milyen nehéz az élet,
pedig az élet a fájdalmaknak még korántsem vetett véget.
Fáj, hogy mit közös erővel építettünk most egy idegen kezébe jut,
de ebben a helyzetben Te is tudod, nincs más kiút.

Fáj, hogy döntés elé állítottalak
de Te választottad a "könnyebik" utat.
Igaz Te nekem minden rosszat kívántál,
de én nem vagyok ilyen, szavaiddal hiába kínoztál.

Sőt, én azt kívánom Neked,
hogy ennél szebb és boldogabb legyen az életed.
Értetlenül állsz e kijelentés hallatán,
mert aki önző, az sohasem fogja megérteni ezt igazán!
Boldogság, Élet,
Ha ködfátyol is borul rád, bízz abban hogy lesz egy út, amelyiken mindig visszatalálsz. És a boldogság tárt karokkal fog várni! életed szerelmével...
Élet,
Nem az a boldog, akit a tömeg annak nevez, akihez özönlik a pénz; hanem az, aki minden javát a lelkében hordozza, szálegyenesen kimagaslik, eltapossa a bizonytalanságot, senkivel sem cserélne sorsot, embernek egyedül emberi oldalát értékeli. A természetet fogadja el tanítójául, az ő törvényei szerint formálódik, és úgy él, ahogy a természet előírta: biztos ítéletű, rendületlen, rettenthetetlen; megmozdíthatja valamilyen erő, de fel nem kavarhatja. Ha a sors hatalmas erővel a lehető legártalmasabb dárdáját röpíti felé, eltalálja ugyan, de nem sebzi meg.
Élet,
Kedveld velem a kéket, a kedélyt nyugtató szépet,
Szeresd ezt a földet, a rajta elterülő zöldet.
Kedveljük a fehéret, dicséri ő a lelkünket,
Szeretve szeretlek, boldogság töltse el a szívünket.
, Élet,
Sétálni indulok, de nem tudom merre tartok,
vannak pillanatok, mikor már elbizonytalanodok,
nem tudom hová tartozok, vagy kiben bízhatok,
kezdem úgy érezni, csak egy elveszett lélek vagyok.

Boldogtalanság fátyla borítja be a testem,
csak arra várok, hogy valaki fogja meg a kezem,
mutassa meg nekem a helyes jövőhöz vezető utat,
szabadítson ki innen, hogy elfelejtsem a keserű múltat!
Élet, Remény,
Mindent visszautasíthatsz, mindennel s mindenkivel perelhetsz, győzhetsz, ám egy váratlan ismerőssel néma és erőtlen leszel, ki ölelve s szótlanul csókolja át tested, ő a megsemmisítő HALÁL.

Ha meggondolatlanul is élsz, tudnod kell, az oroszlánt ne salátával etesd, a nyulat ne hússal, mert a barátságtalan és barátságos lények megkeseríthetik amúgy is labilis lényed.

A szerelem akkor a legerősebb amikor kényszerből meg kell szűnnie.

Az író olyan mint a természetes gyémánt, nem lehet csinálni, csak találni.

Tudásunk legyen bölcs, hogy életünk értelmet adjon halálunkhoz.

Az élet a halálról szól, hisz minden egyes életpercünk küzd ellene.

A halál az élet örök pihenője.

Az élet egy röpke valóság, ám megélni egy örökkévalóság.

A boldogságot csak az tudja megtartani lyukas hálójában ha nem a foltozgatásával foglalkozik, hanem a megtartásával.

A nők akkor maradnak nők, ha tévedéseiket úgy magyarázzák félre, hogy a férfiak dicshimnuszt énekelnek ravasz tetteikről.
Akarat, Boldogság,
A letűnt múlton ne siránkozz, inkább örülj, hogy ismerheted: tehát élsz!.

Ha meg akarsz halni, boldogtalanságból a semmibe akarsz száguldani, pedig ha lassan haldokolsz, gyorsan akarsz egy picinykét még élni.

Akarat,
Egy pillanatra Uram, Isten,
egy pillanatra engedj pihennem!
Minek e hajszás, szívszorító,
véres játékban benne lennem?
Elfáradtam e nagy fogócskán,
Uram, úgy unok felnőtt lenni,
engedj egy kicsit visszamenni
húsz év előttre, kisgyereknek,
sírni, amin a többi sírhat,
s nevetni, amin ők nevetnek.
Uram, lásd, sohse voltam boldog,
nézz le egyszer ezer sebemre,
amit szívem helyében hordok.
Simogass engem sima kézzel,
s mert hangom halk, s az űrbe vész el,
Te szólj helyettem a fogóknak:
ó, kínom, könnyem, kétkedésem,
hajszás harc és ezernyi verseny,
gyötrött dalom, sok véres versem,
féltés, gond, ájult szerelem,
ne játsszatok többé velem,
nem ér a nevem.
Kiállok a sorból.
Elmentél, már rég elmentél, mostmár mással vagy. Én is mással vagyok. De a szívem egy darabja még össze van törve. De már nem fáj, mert ezt a darabot elvitted magaddal, és örökké nálad lesz. Már csak a hiányát érzem. A hiányod, mert örökké hiányázni fogsz. És bár már nem vagyok szerelmes, mégis szeretlek, jobban mint egy barátot, és azt hiszem, ez már nem fog változni. Amikor eszembe jutsz, nem akarom, de könnybe lábad a szemem. Ilyenkor egy éjszakán át sírdogálok, az emlékekre gondolva. Eszembe jut egy illat, egy tekintet, érintés, vagy néhány szó. Vannak dalok, helyek, filmek, amikről csak te jutsz eszembe. Megtanítottál szeretni, te voltál az első szerelmem, de az első szerelem mindig véget ér. Lehet nem kellett volna véget érnie, de mégse adtam utolsó esélyt, és talán ennek így kellett lennie. Boldog tudok már lenni, mert tudom, hogy te az vagy, valahol máshol, valaki mással, de boldog vagy, ezért én is.
, Szakítás,

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló