Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Lovadra ne csak akkor legyél büszke, mikor nyer, vagy épp ugy futott ahogy elvártad töle, hanem akkor is mikor kiszakadt utolsó. Mert ö akkor is a TE álmaidért küzdött!
Talmud Élet,
Vad ölelésidben elepedve
Várom, hogy lecsukja pilláit a nap,
Az esti csendben megkeresve
Űzött vadként megtalálod vágyaimat.

Szívem rejtekébe zárva
Minden beteljesülést,
Várni, hogy eljöjjön az óra,
Átélni minden egyes percét.

Játszva kitárni
A szenvedély kapuját,
Megfeszülve várni
Az összes vad csodát,

Mely esténként felforralja
A csendben lüktető vért ereinkben,
Sorsunk összeforrasztva
Egymásnak ad minket a végtelenben.
,
Te vagy az én mátkám,
Nem segíthet Bánk bán,
Olvadozni kincsem,
Segíteni nincsen.
Alkotás,
Ha egy ló társává fogad, neked adja mindenét, erejét, kitartását, vad szellemét. De cserébe nem kéri el mindened, elégneki a megbecsülő szeretet.
Lovas, Boldogság,
Lovadat ne csak akkor lásd szépnek, amikor jól dolgozik, vagy épp hízeleg. Hanem akkor is szép legyen a Te szemedben, mikor épp nincs kedve dolgozni, és megmakacsolja magát. Mert akkor is a Te lovad, akkor is szépnek kell látnod. És ugyan úgy akkor is csak Te vagy az, akit Gazdájának tekint....
Élet,
Nem neked kell, hogy jó legyen a ló,
hanem a lónak kell, hogy jó légy.
Nem neked kell, hogy jó legyen hozzád a nyereg s tetszen a fejlő,
hanem a lónak kell, h illeszkedjen.
Ne neked tetszen az, hogy lovad szépen dolgozik a nyereg és kantár alatt,
mert a ló ezt csak tűri és nem élvezi, mindazért, mert szereti a gazdáját, hogy befogadta, és hűen bánik vele...

A Cabed Naeramarth vize harsogva zubogott, ám ő nem hallott semmit, és nem látott semmit, és nem érzett semmit, mert a szíve olyan lett, akár a kő. Ám a hideg szél csípős esőt vert az arcába, s ő magához tért, s harag gyúlt benne, legyőzve a józan észt, s elfogta a vágy, hogy bosszút álljon mindazért, ami őt meg a családját érte, s fájdalmában vádolt mindenkit, akinek csak dolga akadt velük... És megfordult, s kiment az Ezer Barlangból, s aki látta, mind meghátrált arca elől, és senki nem próbálta visszatartani, és senki nem tudta, hová megy. Ám azt beszélik, hogy Húrin ezután már nem akart élni, mert nem volt többé sem célja, sem vágya, s hogy a nyugati tengerbe vetette magát; s ilyen halált halt a legnagyobb harcos a halandó emberek közül.
Halál, elmúlás,
" Az élet csak azért létezi, hogy leendő áldozatokat produkáljon a tápláléklánc fojtatására."

"Ha a vadász célba veszi az oroszlánt, az oroszlánnak segítek, ám ha az oroszlán megtámadja a vadászt, a vadásznak segítek."

Amikor nőt bántasz, s tűri, gyáva féreg vagy, de ha nő bánt, s tűröd, szerelmes bohóc vagy."

"A tényeket ha letagadod, vigyázz, az időt és szereplőit is meg kell hazudtolnod."
Élet,

Szeretni, kedvelni, bírni Téged,
Annyi, mint rajongani érted.
Mely fogva tart,
Mi örökké tart.

Olyan, mint egy fuvallat,
Mely kisugároz, mint az illat.
Meg-megrohannak az emlékképek,
Elő-elővillannak, mint a klipek.

Elmúlt a nyár, fájdalom,
Tél van, hideg van, fázom.
Hajlékomat még nem zártam be,
Ajtómat még nem csaptam be.

Azon bejöhetsz, mint a huzat,
Elrepülne tőle a fájdalom-tudat.
Szemünkben könny csillogna,
A jégvilág felolvadna.

Szerettelek, szeretlek, foglak is szeretni,
Sosem fogok rólad elfeledkezni.
Mert múlt nélkül jelen és jövő sincs,
Az emlék ? ha fáj is ? a legnagyobb kincs.

Csendben ülök hajlékomban,
Gyötrődök fájdalomban.
Megbántottak nagyon mélyen,
De gondolok rád minden éjen.

Tőled egy szó sem hangzott el,
Szólok: már fordulsz is el,
Fejedet is elfordítod,
Kapcsolatot velem nem tartod.

Kezdjük újra-gondoltam.
Ám hiába, csalódtam.
Annyi sem: hűbelebalázs,
Hát elmúlt mélyen a varázs.

Gyászolok. Nem érted fájdalmamat,
Széttépted álmomat!
Szét, szét, szét,
Szét, szét!
Élet, Csalódás,
Ez az epesztő Eggyformaság kiemészt Unalmával. Eggy Nap ollyan, mint más... Azon Baj, azon Kínzás, azon Reménységtelenség... Az Idő' Szakassza felváltja a' mást. A' nyári Hő-meleg öszveolvad már a' Hivességgel, melly az Ősz' Közellétét jelenti. A' szűrke Napok sokasodnak. A' gyenge Felhőkkel bevontt Ég gyakrabban meglátogat édes Melánkóliájával... Az én Állapotom mindég ugyan eggy. Így kell-é nékem vallyon mindég élnem?

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló