Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Éj gyermeke ő,
Szépsége megigéző.
Anyaföld hajkoronája,
Mélybarna szempára.
Sápadt bőre,
Ajka vérvöröslő,
Ruhája mint anyja , az éj.
Eme férfi maga a tökély!
Ha megpillantom,
Szívemben vad láng lobog.
Bámulom áhítattal,
Gondolatom messze szárnyal.
Szárnyra kélt:
Talán ő, meg én...
Hisz ez lehetetlen!
Hogy gondolhattam erre?
Az éj ura , s egy halandó
Kinek élte múlandó...
Hogy lehettem ily balga,
Hogy akár egy pillantra
Bizakodtam ebben
Mi lehetetlen?
Vámpír s ember
Sose lehetnek egyek.
Tehetném, válnék vad szörnyeteggé,
Mely mindent gyűlölve él.
Lennék vad vihar
Ki pá percig tart
Lennék a szél
Mely gyengéden arcához ér.
Lennék a nap
Ki melegével simogat.
Lennék bármi...
Akármi!
Csak hagy érhessek hozzá!
Hagy csókoljam lágyan a száját!
Suttogjam halkan:
Veled élten, s majdan holtan.
Attól sem rettenek vissza
Egy hirtelen mozdulattal
Behatoljon ereimbe,
Vérem nyelje eleinte
Óvatosan, később mohón.
Kezei között legyen végső nyugovóm.
Talmud
Ily botorság miatt utasít vissza? Hisz megtennék mindent! Lennék bármi, amit csak akar, csak had legyek Öné!
Ön és Én sosem lehetünk eggyek, Lady. Hiszen Ön egy paraszt, Én egy gróf. Hová lenne így a világ?
Bárcsak itt lennél mellettem,
Szorosan fognád két kezem,
Én magamhoz húználak,
s sokszor csókolnálak.
Minden lámpánál megállnék,
Tekintetedbe mélyednék,
Csendes réten, padon ülnénk,
Sötétben beszélgetnénk.
Bárcsak itt lennél mellettem,
Szorosan fognád két kezem.
Mindig látjuk, melyik lenne a legjobb út, de mindig azon az úton járunk, amelyikhez hozzászoktunk.
Olyan hirtelen repül el.
Egy pillantás,
és az életünk örökre eltűnik.
És csak azt kérdezhetjük magunktól:
Hogy hagyhatott el?
Mikor halványult el a szépségem?
Miért változott meg a barátom?
A lehető legjobb anya voltam?
Persze van pár ember, aki jól tudja,
milyen hamar megy az idő.
Talán ezért olyan elszántak,
hogy megszerezzék, amit akarnak,
mielőtt túl késő lenne.
Mondd, mit jelent az a szó, hogy szerelem,
Mondd, miért kínzol évek óta kedvesem?
Miért nem hagysz el, ha másra vágysz,
Miért csókolsz engem, ha nem rám vársz?
Mondd, miért oltotta ki belőled a sors a lángot,
Miért nem lehetsz az enyém, ha csak rád várok?
Miért nem lehet együtt, boldog az életünk,
Miért nem lehet halhatatlan szerelmünk?
Mondd, enyém voltál-e teljesen valaha,
Mondd, miért kell egyedül lennem, minden éjszaka?
Miért nem érted meg, hogy a szívem érted dobban,
Miért nem tudsz szeretni, napról-napra jobban?
Miért nem tudok senki mást soha így szeretni,
Mondd, miért kell így fájnia, aminek a legszebbnek kellene lenni?
Sokan azt hiszik, hogy ha felnőnek sztárok lehetnek, de az élet nem egyszerű, rengeteg akadály van, fájdalom, szomoruság, de ha leküzdöd nagyobb vagy mindenkinél és ez nagyobb dolog mint ha sztár lennél.
Amikor fiatal vagy, néha úgy érzed semmi sem bánthat. Mintha sebezhetetlen lennél. Az egész élet előtted áll, és nagy terveid vannak. Nagy tervek. Hogy megtaláld a tökéletes párt, aki kiegészít téged. De ahogy öregszel, rájössz, hogy ez nem is annyira könnyű és csak az életed végén jössz rá, hogy azok a tervek, csak egyszerű tervek voltak. A végén, amikor visszafelé tekintesz, ahelyett, hogy előre figyelnél, hinni akarsz benne, hogy megtetted a legtöbbet, amit csak tudtál, életed során. Hinni akarsz benne, hogy valami jó hagysz hátra magad mögött, és hogy mindaz lényeges maradjon.
Ha majd egyszer szíved össze lesz törve,
S nem találsz semmit ami vigasztaló lenne,
Elveszítetted azt, kit a világon a legjobban szerettél,
Nem kéne semmi más, csak, hogy újra vele lehessél!

De ne félj, mert egyszer még úgyis rátaláltok egymásra,
S csupa boldogság lesz a történet folytatása…!
Minden reggel vele ébredsz majd, s elveszíteni nem fogod többet,
Ez egy igazi csoda, mely megér minden kincset!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló