Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
« Első oldal
1
Tudod mire vagyok a legbüszkébb? Rád. Azért mert kezdesz rájönni, mibe érdemes, és mibe nem érdemes energiát belefektetni. Örülök, hogy formálódsz, gondolkozol a következő lépésen, tervezel napról napra, felépíted az életed, s nem azok táborát gyarapítod, akik önmaguktól képtelenek rájönni a titok nyitjára, s tőlem várják életük problémájára a megoldást. Mindenki a saját életének kovácsa. Én nem kovácsolhatom más életét, én csak példaként szolgálhatok, hogy lehet jó. Hogy nincs minden veszve. Hogy vesztes helyzetből is fel lehet állni. Sőt! Olyan dolgokat is képes lehetsz megvalósítani, amikben eddig akadályozva voltál. Talán mert nem voltál jó helyen. Vagy nem voltál jó időben. Még lehetsz... De ehhez bátorság kell. Sikerem legyen a Te sikered, Életem legyen a te példád, de ne az én életem éld. Éld a sajátodét! Élj jól. Mert az élet szép. Csak arra vár, hogy megéld, hogy megvalósítsd önmagad.
Már nem tudok bízni senkiben,
Már nem hiszek az igaz barátságban sem.
Valahogy értelmét vesztette az életem.
És hidd el, ha a múlton változtatni tudnék,
Gondolkodás nélkül megtenném.
Rengeteget csalódtam.
Barátoktól megértést nemigen kaptam.
Bevillannak emlékképek, melyek távoliak tőlem.
Legszívesebben csak feledném őket...
Álmomban sokszor megfordultál
Könnyeket hagytál magad után
Mesébe illően kezdődött minden
Mégis megszűnt amiben eddig hittem.

Bármit megtettem volna érted
Bár te ezt tőlem sosem kérted
Nem volt egyikőnknek sem kegyelem
Mert ez sosem volt szerelem.
Engem már teljesen összezavarsz,
mondd, tőlem most mit akarsz?!
Szívem újra megremeg,
s nem tudom mit tegyek.
Remény,
Kedvesem, szép testednek nincsen olyan szigete,
Amelyet ajkam s nyelvem, ne ízlelne szívesen.
Tőlem tudd meg szerelmem, én igazán szeretlek.
, Boldogság,
Még mindig csönd volt. Hirtelen a fegyver hideg csövének érintését éreztem halántékomon, a hajam között. Önök most azt kérdezik tőlem: reméltem-e, hogy megmenekülök? Olyan őszintén felelek, mintha Isten színe előtt kéne felelnem; semmi reményem sem volt - vagy legföljebb egy a százhoz. És hogy miért voltam kész elfogadni tőle a halált? Erre kérdéssel felelek: ugyan mit érhetett nekem az élet azután, hogy az imádott nő revolvert fogott rám?
Szomorú, Fájdalom,
Mikor 4 éves voltam, azt kérdezték t?lem, hogy mi akarok lenni. Én meg azt feleltem, hogy hercegn? vagy éppen énekes. Pár év múlva ismét megkérdezték, erre én ugyanezt feleltem. De feln?ttem és komoly válaszokat várnak, de tudom, hogy nem annak jött el az ideje, hogy mindent tökéletesen csináljak, hanem hogy hibákat kövessek el.
Láttam már szépet és csúnyát!
Láttam már gonoszt és kedvest!
Láttam már halált és születést!
Éltem már át tragédiát és boldogságot!
Éltem már át utálatot és szeretetet!
Éltem már át bánatot és örömöt!
Ritkán láttam örömödet, boldogságodat!
Ritkán éltem át szereteted és szépségedet!
Hisz elmentél távol tőlem a szigetország mélyébe!
Ha itt lennél velem, én elmondanám neked, mennyire szeretlek! De nem vagy itt, ezért magamba fojtom, és erre a lapra neked leírom. Álmomból felébredve a párnára borulok, szemeim könnyesek és csak annyit kérdezek: Mért most hagyott el ? Ez nagyon rossz nekem. Ha egyet kívánhatnék, téged kérnélek, de ez egy játék mely nekem nem jön össze. Ha szeretnél, most itt lennél velem, nem valaki másnál járnál, távol tőlem. Utolsó szavam legyél nagyon boldog, de gondolj néha arra ki e verset írta, s ki a szívét örökre neked adta.
Elmentél tőlem úgy fáj,a szivembe tőrt szúrtál, úgy érzem, elvérzem,nélküled nem élek. Elmentél egy reggel,összetörtél bennem, mindent mit éreztem mától, már nem érzek, szívem kővé lett. Kővé vált szívemben,szerelemnek nincsen hely, többé, már ez a szív szeretni úgysem bír.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló