Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
« Első oldal
1
...
of
14
Szeretlek... A legszebb szó amely elhagyhatja az ember ajkát, amit nem mondasz csak úgy bárkinek, amit néha nehéz beismerni és még nehezebb kimondani. A szó mellyel bármit elmondhatsz legyen öröm, fájdalom, vagy megbánás. A szó amit ha a számodra fontos ember mond neked érzed azt hogy szívből szól és nincs mögötte gonoszság vagy hazugság..A SZÓ melyet nem lehet megjátszani...
Ma elhatároztam új életet kezdek , pontosan úgy ahogy a könyvekben megírták . Kicsit döcögős lesz a kezdet, mert a kátyúk az utamon mind a múlt sérelmei és csalódásai de a napfény és az út menti virágok a szebb és boldogabb élet hírnökei! Vedd észre az apró csodákat, azok tesznek újra vidámabbá!
Miért a nőkre mondják , hogy a gyengébbik nem ? Mi erősebbek vagyunk minden pasinál , ha össze is tör az élet fölállunk és a romokból építünk új életet ! De egy pasi ha valaki azt merészeli mondani hogy hát van nálad szebb akkor összeomlik , és belemar a világba . De ő bátran nézhet meg más nőket és dicsérhet , anélkül , hogy mi ne sértődjünk meg ?mert csak téged szeretlek ? szöveg kíséri . Nekünk kell eltűrni minden férfi szeszélyt és ránk mondják hisztizünk . Kérdem én akkor ki a primadonna mi vagy a férfiak ?
Végre eljött ez a nap is . Amire vártam , itt a tavasz és újra éled a természet és vele én is . Magam mögött hagyok minden régit és élvezem az újat , hogy már nem nyomaszt egy rossz kapcsolat árnyéka . Végre túlvagyok rajtad, mint a télen a természet és újra nyílok mint a virágok a réten . Egyedül vagyok de így szebb az élet !
Kedves ne engedj el még szoríts erősen magadhoz,
hadd tartson melletted a vágy.
Aztán könnyes szemekkel engedjél ha mennem kell tovább.

Ha végleg el kell engednem egyszer majd a kezed.
S becsukom örökre a beteg fáradt szemem.
Küldök neked egy utolsó csókot.
De már onnan egyedül kell mennem a hosszú úton tovább.
Könnyeiddel te törölgeted le az emlékünk legszebb porát.
Az igazság, hogy e renden belül a nő állandóan el akarja adni magát: néha tudatosan, gyakrabban tudatlanul, elismerem. Nem mondom, hogy minden nő tudatosan árucikknek érzi magát... de nem merem hinni, hogy a nagy szabályt megcáfolják a kivételek. Nem is vádolom a nőket, nem tehetnek másként. Néha olyan halálosan szomorú ez a kínálkozás, ez a gőgös-buta, fanyaron kacér magakelletés, különösen mikor a nő érzi, hogy nehéz a dolga, vannak szebbek, olcsóbbak és izgalmasabbak, a verseny félelmes méreteket öltött, Európa minden városában több nő él, mint férfi, a szabad pályákon nem bírnak elhelyezkedni, mit is kezdhetnek szegény, szomorú női és emberi életükkel?... Kínálják magukat.
Néha annyira nehéz, hogy bele tudnék dögleni. Bárkinek próbálok róla beszélni, a szavaim csak süket fülekre találnak. Talán azért, mert én magam sem értem, csak érzem, hogy beleszakadok. Nem tudom pontosan mi ez, hogy honnan ered a fájdalom vagy mi okozza, egyszerűen csak érzem, hogy valami legbelül bennem végleg megszakadt és ez a valami most teljesen felőröl. Azt mondják, az idő az majd segít, az majd változtat ezen a helyzeten, szebbé teszi a mindennapokat, alakít rajtam. Tisztában vagyok vele, hogy mindannyian a hátunkon cipeljük a sorsunkat, de néha annyira könnyű azt hinni, feltételezni, hogy az élet csak minket kínoz. Az igazság azonban az, hogy senki más nem tud téged hátráltatni, csak te magad. A többi csak ócska kifogás. Okolhatom én akár az atyaúristent is, de mi értelme van? Hiszen senki más nem tartozik érted felelősséggel, csakis te magad iránt. A saját életem egyedüli uralkodója vagyok és minden hiba, minden félresikerült próbálkozás csakis belőlem ered, ezáltal csakis én hozhatom helyre. Senki nem tud felhúzni, bár senki nem is nyújtja a kezét, mert senki nem is érti. Nem is kell, hogy értsék. Nekem kell felfedezni és neki állni, javítani, tenni azok a dolgok ellen, amik apró darabokra cincálják, szétszakítják a lelkem.
A kutyáknak megveszünk mindent, a legjobb tálat , a legszebb ruhát ,játékokat pedig neki mindez semmit se jelent ha a tálba nem rakunk ételt és a ruhát nem adjuk rá. Ha majd megfagy és nem dobjuk neki a játékát, akárhányszor oda hozza hozzánk...
A lovaglás egy komoly, veszélyes sport!
Mások nem ezt gondolják.: csak ülsz a lovon, énis megtudom csinálni!
Úgy tudsz rajta lovagolni, hogy teljessen rábízod az életed?
Száguldasz? És tudod, hogy bármely pillanatban megahalhatsz?
És tudod, hogy mit akar tenni, mondani?
És nem azzal az érzéssel ülsz rá, hogy ez csak egy ló?
E sport tartozik a világ egyik legnehezz sportjai közé,
és egyben e legszebb sportjai közé, mert valójában nem könnyű eggyüttműködni egy lóval!
Élet,
Az élet szép, csak élvezd és sokkal szebb lesz.
Boldogság,

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló