Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
« Első oldal
1
Mért mindig én?! Mért mindig én vagyok a hibás,kettőnk közül mért csak nekem fontosabb a másik,mint bárki más? Szeretném ha szeretnél,annyira mint én téged..múlnak a napok a hónapok az évek,s te észre sem veszed,hogy én az életemet adnám érted! Nekem a fő a te boldogságod,nekem az számít,hogy neked mi a jó,mi a kívánságod. Szeretném ha tudnád én itt vagyok,itt leszek neked,amíg élek őszintén,teljes szívemből szeretlek!
Talmud
Mitől lesz jó egy lehetőség? Bármitől, ami közelebb visz téged egy lépéssel az álmodhoz. A lehetőségek közül való választásaid határozzák meg az életminőséged. Dolgozz ki értelmes és szigorú követelményeket annak megítélésére, hogyan használd fel az időd és energiád. Ne annak alapján dönts, hogy mi esik jól az adott pillanatban, hanem hogy mi szolgálja leginkább távlati céljaidat.
A Cabed Naeramarth vize harsogva zubogott, ám ő nem hallott semmit, és nem látott semmit, és nem érzett semmit, mert a szíve olyan lett, akár a kő. Ám a hideg szél csípős esőt vert az arcába, s ő magához tért, s harag gyúlt benne, legyőzve a józan észt, s elfogta a vágy, hogy bosszút álljon mindazért, ami őt meg a családját érte, s fájdalmában vádolt mindenkit, akinek csak dolga akadt velük... És megfordult, s kiment az Ezer Barlangból, s aki látta, mind meghátrált arca elől, és senki nem próbálta visszatartani, és senki nem tudta, hová megy. Ám azt beszélik, hogy Húrin ezután már nem akart élni, mert nem volt többé sem célja, sem vágya, s hogy a nyugati tengerbe vetette magát; s ilyen halált halt a legnagyobb harcos a halandó emberek közül.
Halál, elmúlás,
Az emberi lény ugyanis el tud viselni egy hét szomjazást, két hét éhezést, és akár évekig elviseli, ha nincs fedél a feje fölött, de a magányt nem viseli el. Minden kín és szenvedés közül a magány a legrosszabb.
Az adatlapját már meg sem nézem,
de ismerőseim közül törölni, nincs szívem...
, Fájdalom,
Van úgy, hogy az álmunk nem teljesül. Olyankor helyette új álmunk lesz, amiért jobban küzdünk. Meglehet, hogy ez az álom sem teljesül, de mindig jön új és új álom. S mind közül csak az egyik az igazi, ami teljesül, amiért valóban megteszünk mindent.
Kezdetben azt gondoltam, hogy a halálod
veszteség volt és pusztulás,
fájdalom és bánat, melyet aligha lehet elviselni.
Csak most kezdek rádöbbenni,
hogy az életed ajándék volt,
s egyre erősödő szeretet maradt utána.
A halál miatti elkeseredés
elpusztította magát a szeretetem tárgyát,
ám a halál ténye
nem pusztíthatja el mindazt, amit tőled kaptam.
Kezdek rádöbbenni, hogy az életedre kell gondolnom,
nem pedig a halálodra, és arra, hogy elmentél közülünk.
Kezem közül kicsordul az élet..., bele a másikba!
Lesz olyan is amikor már nem lesz melletted,nem néz rád úgy,mint a legféltettebb kincsére és talán már nem is vesz észre...már csak egy leszel azok közül akiknek egykor azt mondta:szeretlek és ne félj, ne legyenek kétségeid attól,hogy nem vigyázok rád...már csak egy leszel de idővel már az az egy sem.Csak emlék marad az, ahogy szemedbe néz, ahogy megsimogat..de eljött az, amikor te is egy szép emlékként gondolsz vissza azokra az időkre...
Rohan az idő, mint homokszemek az ember ujjai közül, úgy peregnek a percek. Gyorsan, hang nélkül. Szeretnék megállni, egy olyan ponton, ahol még biztonságban tudtam magam... Csak állni egyhelyben. Lehet, hogy hiába várok olyan csodát, amiben nem hiszek. De hiszem, hogy az élet még szebb is lehet.
Minden olyan furcsa, az élet már korántsem olyan barátságosan hívogató. Felnőni felelősség... És azt hiszem még nem vagyok elég felelősségteljes.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló