|
|
|
|---|---|
 |
|
| Kacér kis napsugár benyúl az ablakon
végig kúszik a meleg, álmos arcomon. Kint kismadár harsogja a reggelt a szomszéd már kopácsol, ő felkelt. Karom hosszúra nyújtom, csont recseg csend van ide benn, csak az óra ketyeg. Itthon rohan az idő meg nem áll lassan mozdulok, az utca kiabál. Fájok!- mond miért siettél ennyire reggel? Nap sem nyugszik, olyan hamar fel kel Lapítva hunyok még kicsit, titkon simogass nap, jót játszol hátamon. | |||
|
|
|||
