|
|
|
|---|---|
 |
|
| Amikor fekszel az ágyadban,
Tudod hogy fontosak ezek a pillanatok számodra, Ezért ránézel kedvesed arcára. Egyszercsak lecsukódnak fáradt szemeid, És észreveszed hogy kezed alig szorítja szerelmed kezeit, S azt súgja a füledbe hogy; Szeretlek, s csak téged foglak! Érzed hogy egy forró könnycseppet hullajt az arcodra, Kinyitod szemed, S lepereg előtted az egész életed. | |||
|
|
|||
