Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
« Első oldal
1
Tánc...sokaknak nem jelent semmit. Neked mégis az életed. Először még nem, de azzá válik. Talán nem is a tánc maga, amit először megszerettél, hanem a vele járó társaság. A partnered, és a többi pár, akiket már a barátaidnak nevezel. Ezt az összetartást külső szemlélő nem látja. Mégis ezt a láthatatlan kapcsolatot TE érzed, s látod. Mert látni, és érezni akarod. Többek között ez is széppé teszi. Idővel pedig látható lesz. Fülig érő mosolyod arcodra fog villanni, és látni fogják...mert látni akarják...érezni ezt a láthatatlan érzést.
Talmud
Emberek közt mosolyogsz
De magadban könyörögsz
Hiába is tagadod
A könnyeket hullatod
Tudod, hogy szereted
De vallani nem mered
Szétszed a szenvedély
Akarod a szenvedést
Tegyük fel, hogy elhagy életed szerelme (vagyis azt hiszed, hogy az), ezért mély szerelmi bánatba esel. Egy pár napig csak sírsz és sírsz, mindenről ő jut az eszedbe, ehhez még persze megkapod a szerelmi bánathoz járó szívfájdalmat is. Elkezdesz olvasni idézeteket, melyek elhitetik veled, hogy az ő hibája, hogy ha igazán szeret, visszajön, ha nem akkor sohasem szeretett igazán, hogy az első szerelem sohasem múlik el, stb. Aztán valami megváltozik, olyan mintha a könnyek tisztára mosnák a szemed. Kezded megérteni azt, hogy gyakorlatilag a szerelmi bánatot részben mi generáljuk saját magunknak. Mert valahogy minden egyes boldog pillanatot felidézünk magunkban, felidézzük, hogy milyen volt, amikor még igazán szeretett (és boldogok voltunk), így elkezdünk gondolkodni azon, hogy mi romlott el, mikor, és hogyan, egyáltalán kinek a hibája?!?! Itt persze két dolog lehetséges, vagy megbánod, hogy nem tettél meg mindent érte, vagy tisztában, vagy vele, hogy mindent megtettél, így nincs mit megbánnod. Hogy melyik a szerencsésebb helyzet? Talán az, ha nincs mit megbánnod. Igaz, piszok egy érzés, ha mindent megteszel valakiért, és úgy is elhagy, de a legkevésbé sem a te hibád. Aztán telnek a napok?először lassabban? aztán gyorsabban, és egyszer csak azon kapod magad, hogy eltelt egy hónap. Ami azért ijesztő, mert sokkal többnek érzékeled. Ez alatt az idő alatt tényleg átalakult benned valami és te magad is elkezdesz kételkedni az érzéseidben. Vajon szerelmes vagyok még belé? Egy ponton rájössz, hogy mennyit szenvedtél már miatta, kihúzod magad, és azt mondod, elég volt. Igaz, valljuk be sok küzdelem áll mögötted érte, de ha az élet mégis más útra sodorta, talán tényleg így kellett történnie, és talán tényleg neked is ez lesz a legjobb. Szép pillanat ez, amikor képes vagy feladni valamit, amihez oly régóta hozzá vagy szokva, és aki életed része volt évekig, most mégis azt mondod, hogy menjen. Nem akarsz már taktikázni, nem akarod újra felszakítani a sebeidet, mert nem látod értelmét, mert ha menni akar, menjen. Valahol az emberek el akarják hitetni veled, hogy úgyis vissza fog jönni, mert annyit érsz neki, de azon felül, hogy jól esik ezt hallani, kezdesz úgy tenni, mintha meg sem hallanád. Talán felnőttél, talán megelégelted a szenvedést, de egy ponton túl, készen vagy arra, hogy az életre bízd a dolgokat. Biztos vagyok benne, ha eddig eljutsz, akkor jó úton haladsz. Aztán majd azt veszed észre, hogy tele vagy tervekkel, hogy mindent meg akarsz valósítani, amit eddig nem tudtál, vagyis amihez nem volt elég merszed egy párkapcsolat mellett. Csak vedd észre, hogy egy új világ nyílik ki előtted, ahol talán minden lehetséges, amit eddig lehetetlennek hittél...
Szabadság, Megbocsátás,


Mi az mit érzek?
Fellángolás vagy Szerelem?
Szerinted fellángolás!
Szerintem meg Szerelem!

Te azt mondod: Nem Szeretlek!
Én azt:, Hogy az Életem adnám Érted!
Te azt mondod: Csak fellángolás!
Én azt mondom: Reménytelen Szerelem!

Te azt mondod: Nem szeretsz!
S megvetsz!
Én azt mondod: Inkább nem kell,
Az Élet Nélküled!

Mi az mit érzek?
Fellángolás vagy Szerelem?
Szerinted fellángolás!
Szerintem meg Szerelem!

Azt mondod: Felejtselek el!
De tényleg ezt akarod?
De mire leírom,
A választ már úgyis tudom!

Azt mondod: Nem!
Maradj velem!
S kérdem én!
Akkor ez most Szerelem?

Mi az mit érzek?
Fellángolás vagy Szerelem?
Szerinted fellángolás!
Szerintem meg Szerelem!

Azt mondod, nem szeretsz!
De hiányzok neked!
S én meg nem értem,
Akkor miért nem vagy velem?

Azt mondod, nem szeretsz!
Nem olyan mélyen, mint kellene!
De el nem engedsz!
Gyötröd sebzett szívemet!

Mi az mit érzek?
Fellángolás vagy Szerelem?
Szerinted fellángolás!
Szerintem meg Szerelem!

Kérsz maradjak veled!
Kellek neked!
De én tudom,
Hogy más is van az életedben!

Kérdem én:
Mond mit tegyek?
Hogy el hidd v égre?
Mennyire Szeretlek!!!!

Mi az mit érzek?
Fellángolás vagy Szerelem?
Szerinted fellángolás!
Szerintem meg Szerelem!

Mást mond az eszem,
S mást a szívem!
Az eszem mondja: Feledjelek!
A szívem meg, hogy: Szeresselek!

Nem tudom mit tegyek!
De nem jó ez így nekem!
Fáj ez az egész!
Fáj, hogy nem szeretsz!

Mi az mit érzek?
Fellángolás vagy Szerelem?
Szerinted fellángolás!
Szerintem meg Szerelem!

Nem bízol bennem,
S hazudtál nekem!
Átejtettél!
Megsebezted szívemet!

Mindenhonnan vérzek!
Fájnak az emlékek!
Fáj, hogy nem szeretsz!
Hogy eldobtad Szerelmemet!

Mi az mit érzek?
Fellángolás vagy Szerelem?
Szerinted fellángolás!
Szerintem meg Szerelem!

Nem kell a szerelmem!
S nem kellek én sem!
De azt mondod maradjak veled!
Akkor, hogy is van ez?

Már nem tudom!
Mi az mit érzek!
Fellángolás vagy Szerelem?
Nem tudom mit tegyek!

Mi az mit érzek?
Fellángolás vagy Szerelem?
Szerinted fellángolás!
Szerintem meg Szerelem!

Hogyha valamire vinni akarod az életben, akkor hagynod kell, hogy kiépüljön benned és uralkodjon a személyiséged. Önmagad, aki csak te vagy. Nem szabad másokat követned, mindenbe annyira kell csak belekóstolni, hogy összerakd a kirakóst, hogy rájöjj, ki is vagy valójában.
A helyzet az, hogy arra még te is képtelen vagy, hogy mindenkivel azonosulj. Nem vagy képes mindenki dilijeit, hóbortjait, téveszméit elviselni és még magadévá is tenni. Nem megy! Egyszerűen vannak határok, amiket még te sem lépsz át. Nem, mert nem mered, hanem, mert nem is akarod. Lehetsz akármilyen tűzrőlpattant, vehemens és infantilis, a saját magad által kreált elvárásokat sosem fogod megszegni. Felesleges olyanokra pazarolni az idődet, akik nem akarják elfogadni azt, ami vagy. Akik nem értik, hogy a NEM, az NEM! Ne is erőltesd! Eddig is jól érezted magad, hát ezután is jól fogod. Nevess azokkal, akiknek a bolondságai kompatibilisek a Te bolondságaiddal! Egészen addig, amíg akár egyetlen személy is képes belőled előhozni az ?állatot?, de ezzel nem szűnsz meg önmagad lenni, na addig drágám pont jó helyen vagy!
A legrosszabb fájdalom az, amikor gyülölni akarod azt akit a legjobban szeretsz!
Csalódás, ,
... Igy tekintem én is a reám mért nehéz napokat s bármily keményen érzem is a reám mért inségeket, hálát adok neked, Uram, hogy méltónak találtál szenvedni. Ez biztosít engem arról, hogy szeretettel gondoskodsz rólam s üdvösségem ösvényére akarod irányozni tekintetemet... Örömmel huzom igámat s békén viselem terhemet, mert jutalmat készítettél érette Istenem, a mely rövid szenvedéseim érdemeit végtelenül tulhaladja. Tudom, hogy könyeimnek egyetlen cseppje sem hull hiába s megfizetsz egykor érette... Atyám! Felajánlom neked szomorú szívem aggodalmait s az átélt keserü percek összes bánatát. Fogadd azt kegyesen bűneim bocsánatjának engesztelésére. Sorsom felett nem panaszkodom, mert ha mindent elveszitettem is, szereteted az enyém s e szeretetben élni és halni akarok mindörökké. Amen.
Merőn ragaszkodsz az elképzeléseidhez, a többit meg sem akarod látni...
Csak nehogy késő legyen, amikor rájössz, hogy édes Istenem, de kár is volt ekkorát hibázni...
A magány rossz tanácsadó! Olyan emberhez ragaszkodsz, aki normál esetben ízlésvilágodon kívül esik, csak most éppen Ő is magányos mint Te. Melegséget lehelsz belé, holott hideg mint a jég, a levegő is megdermed körülötte, érzed,tudod, de másra fogod, hogy fáradt, beteg, hosszú volt az út....... Felruházod jó tulajdonságokkal, bájjal, romantikával.....a francokat, kiégett, magányos, öntörvényű, -de ezt Ő nem látja be, sőt sármosnak, férfiideálnak képzeli magát, és ha jön egy fiatalabb és csinosabb nő, már lépett is - csak Te akarod jónak látni, mert erre vágysz, mert félsz, hogy mi lesz ha Ő sem lesz! Félsz a magánytól! Egy idő után rájössz, tévedtél, a lelkeddel fogod megérezni azt, hogy amit a szíved tesz, az rossz! Tisztulni fog a köd.....hidd el, jobb egyedül, tél után is a tavasz jön. A kopasz fákon újra lesz levél s virág. A Te szíved is újat talál, olyat aki nálad otthonra talál! Addig is erősítsd meg a lelked, örülj minden napnak, lásd meg a szépet egy virágban vagy egy dalban......

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló