Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
« Első oldal
1
A legpuhább érintés, ami önzetlen és őszinte, ez az apró kis gombóc több szeretetet tud adni, mint egy álszent barát vagy szerelem. Sokszor megnyugtatóbb bármilyen gyógyszernél és nem kerül sokba csak kölcsönös szeretetbe! Ő meghálálja a neki adott idődet!
Adott a lehetőség, hogy élj. De nem teszed.

Mert engeded, hogy a múltad mérgezze a jelened.

A jövőt sürgeted, keresed benne az értelmet.

De mire megleled, elmúlik az életed.
Ideje van mindennek:
az örömnek, a bánatnak;
a nevetésnek, a sírásnak;
a szerelemnek, az elválásnak;
a születésnek, a halálnak.
S még mielőtt nyílik az égnek ajtaja ajándékom leteszem lábaid elé. Íme Életem az örömmel, bánattal, nevetéssel, sírással, szerelemmel, elválással, születésemmel, s halálommal. Mindenért, amit a földi lét adott, azért hálával Istennek tartozok.
Van valaki, akit úgy ismerek, ahogy senki más. Aki éljen akárhány száz kilométerre, akármilyen dimenzióban, úgyis megtalál. Láthatatlan kapoccsal köttettek össze útjaink, bár úgy tűnik közös Sorsunk végeláthatatlanul véget ért. Ez nem így van. Olykor a szív törvényei győzedelmeskednek a józan ész felett, olykor a kényszer szülte helyzetekből lesz egy kicsiny menedék, ahol lelkünk megnyugvást talál. Csak az addig eltelt idő ne lenne oly nehéz. A félrecsúszott szemüveg, a reggelinél fogadott kicsiny katonák, a gyógyszerrengeteg, a kusza haj, a szem, mely rám nevet, a vonalnyi száj, a három párna feje alatt, az érintése, az öle, a puha keze itt él bennem, most is érzem, más nem tudja, nem érezheti, mert úgy, mint én ismerem, nem ismeri.
Azt hiszed nem tudsz változtatni a dolgokon. Inkább megsavanyodsz, elfásulsz a hosszú évek alatt. Kitörni bátortalan vagy, inkább behódolsz az adott helyzetnek, semhogy felülemelkednél rajta. De ez így nem jó. Van egy pont, amikor a fásultság a kilátástalanságba fullad, kész gyötrődésként éled meg az életed. Változtatni tudni kell, akár a kapcsolatokat, akár a munkahelyet, életcélt illetően. Na nem a meggondolatlan cselekedetekről beszélek. Csupán arról a pontról, ami után csakis jó jöhet. Egy olyan élet, amilyenre mindig is vágytál. Lehet, hogy az elején nehéz lesz, lehet, hogy a kezdeti lépéseket kudarcként éled meg, de bármilyen nehézség vagy akadály szegi utad, Te fel tudsz állni, meg tudsz birkózni vele. Képes vagy rá. Én képes voltam. Most Te jössz.
Van aki önként vállalja a börtönt, avagy az egyedüllét biztonságát. Ott senki nem bánthat, ott semmi nem fájhat. S még csak esélyt sem ad senkinek, hogy kiszabadítsa, pedig lehet az ajtó mögött ott a megmentő azzal a nyomorult kulccsal...és lehet, hogy értelmetlen, bolond az ember, lehet hogy a szabadító most úgy istenigazából odacsapná a kulcsot, mert ő van, az alkalomra vár, ami csak nem akar jönni. A madár pedig nem akar szabadulni. Képtelen. És lehet, hogy egy életre bánni fogja, hogy így döntött, hogy még csak esélyt sem adott senkinek.
Mitől lesz jó egy lehetőség? Bármitől, ami közelebb visz téged egy lépéssel az álmodhoz. A lehetőségek közül való választásaid határozzák meg az életminőséged. Dolgozz ki értelmes és szigorú követelményeket annak megítélésére, hogyan használd fel az időd és energiád. Ne annak alapján dönts, hogy mi esik jól az adott pillanatban, hanem hogy mi szolgálja leginkább távlati céljaidat.
Szeresd azt, amit csinálsz! De leginkább szeresd magadat! Tervezz, tűzz ki célokat és küzdj értük teljes erőbedobással. Ne csak félig, ne nyögvenyelősen, hanem úgy igazán szívből. Az élet nem fogja neked tálcán felkínálni a sikert, nem fogja azt mondani, hogy tessék, itt van, neked adom, mert szimpi vagy. Kitartónak kell lenni, elhinni, hogy sikerülhet és hidd el, ha beleadsz mindent, ha valóban teszel is azért, hogy összejöjjön és nem csak a szobádban ülve szövögetsz álmokat, akkor valóra válthatod. A lehetőség adott, csak rá kell jönnöd mi tesz boldoggá, felszívni magad és addig hajtani, amíg el nem éred.
Még mindig csönd volt. Hirtelen a fegyver hideg csövének érintését éreztem halántékomon, a hajam között. Önök most azt kérdezik tőlem: reméltem-e, hogy megmenekülök? Olyan őszintén felelek, mintha Isten színe előtt kéne felelnem; semmi reményem sem volt - vagy legföljebb egy a százhoz. És hogy miért voltam kész elfogadni tőle a halált? Erre kérdéssel felelek: ugyan mit érhetett nekem az élet azután, hogy az imádott nő revolvert fogott rám?
Szomorú, Fájdalom,
Az angolok, akárcsak a régi érmék, melyeket jobbára félreteszünk, és kevés kézen forognak, jobban megőrizték amaz érdességet, melyet nekik a természet míves keze adott. Nem oly kellemesek tapintásra, de oly világosan látható a veret, hogy már első pillantásra felfedezzük, mi csodás kép és felirat van rajtuk.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló