Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
« Első oldal
1
Az életem nélküled semmit nem ér,
Ha te elhagysz el megyek én!
Eldobsz engem mint egy hervadt virágot,
De majd eszedbe fogok jutni,
Ha a másik lány is elfog hagyni!
Kívánom ne hadjon el.
Engem meg feledjél el!
Csók...
Mérhetetlenül nagy valami... Olyan nagy, hogy bár mindenki csókol vagy csókolt, mégis, az emberiség túlnyomó része sohasem találkozott vele. Nem, mert csak a száját nyomja, tapasztja egy másik szájra, amelyre talán vágyott is, amelyet kívánt. Mégis... a legtöbb csók ... nem csók... csak valami olyasféle... Mert a csók lényegét nem a két egymásra szorított száj adja, nem is a forróság, amit a vér visz bele, hanem az, ami a mélyén van. A lélek... A szédületes magasság, a teljes testi-lelki feloldottság, amelybe csak a lélek repíthet. Csak a lélek teheti, hogy a csók megrázzon, elhamvasszon, hogy ne maradjon belőled semmi,csak egyetlen egy halálosan nagy vágy. Hogy ne keljen, soha, soha se kelljen életre ébredned. Az igazi csókból, fájdalmas az ébredés. Még annak a tudatában is, hogy a csókot meg lehet ismételni. Hogy ismét fel lehet repülni végtelen magasságokig, hogy ismét súrolni lehet az Eget, a Mindent. Hogy ismét ájultan bele lehet zuhanni a másik emberbe és ismét érezni lehet valamit ... sokat... Istenből. Abból az álomból, akaratból, amivel Isten az embert megalkotta és amilyenné az ember igazi boldogságát, örömét elképzelte. Az igazi csókból való ébredés... zuhanás... Az égből a földre. A határok közé zárt végtelenből a porba. Mert az igazi csók, még a végtelent is akkorának engedélyezi, emekkorát a szerelem betölt.
Mindent visszautasíthatsz, mindennel s mindenkivel perelhetsz, győzhetsz, ám egy váratlan ismerőssel néma és erőtlen leszel, ki ölelve s szótlanul csókolja át tested, ő a megsemmisítő HALÁL.

Ha meggondolatlanul is élsz, tudnod kell, az oroszlánt ne salátával etesd, a nyulat ne hússal, mert a barátságtalan és barátságos lények megkeseríthetik amúgy is labilis lényed.

A szerelem akkor a legerősebb amikor kényszerből meg kell szűnnie.

Az író olyan mint a természetes gyémánt, nem lehet csinálni, csak találni.

Tudásunk legyen bölcs, hogy életünk értelmet adjon halálunkhoz.

Az élet a halálról szól, hisz minden egyes életpercünk küzd ellene.

A halál az élet örök pihenője.

Az élet egy röpke valóság, ám megélni egy örökkévalóság.

A boldogságot csak az tudja megtartani lyukas hálójában ha nem a foltozgatásával foglalkozik, hanem a megtartásával.

A nők akkor maradnak nők, ha tévedéseiket úgy magyarázzák félre, hogy a férfiak dicshimnuszt énekelnek ravasz tetteikről.
Akarat, Boldogság,
Elvárni a világtól, hogy igazságos legyen veled, mert jó vagy, ugyanolyan, mintha azt várod egy bikától, hogy ne támadjon meg, mert vegetáriánus vagy.
Merthogy el ne hervadjon Ő, megöntöztem.
Lehajolva felemeltem, megöleltem.
Ne legyen szomorú, ajkait csókoltam.
Karcsú, szép teste remegett megadóan.

Szabad-e Tégedet rögtön meglocsolnom.
... de most csend lett, csak a harang simogató szárnyalása lengett a levegőben, s a három embernek kimondhatatlan, leírhatatlan békesség szállt a szívére.
És ebben a döbbent csendben most már nem lehetett tudni, hogy honnan jön a harangszó, mert ott volt mindenütt, mint a szél orgonája az erdők felett, ott volt a kunyhóban és a havas berekben, hómezőkön, kívül és belül, nem kérdezett semmit, nem mondott semmit, csak volt - talán kezdettől fogva, mint a jóság, simogató örök vágya, hogy elmúljon, a mi harag, olvadjon, ami fegyver, s ne szálljon soha harangszó a bosszú ás a fájdalom üszkei felett... ne szálljon sehol a világon.
És nem lehetett mozdulni ebben a csendben, ami elment, és visszajött mint a szeretet emléke, mint a simogatás, ami régen elmúlt, s nem múlik el soha, mint egy táj, amelyben csak távoli mezők vannak, és méhdongás, mint egy ünnep, amelynek nincs kezdete és nincs vége, mint a csillagos éjszaka, amelyben ott van már a hajnal, mint a fészek, amelyből holnap biztosan kirepülnek a fiókák; amiben nincs más, csak Szeretet...
Minden gyermek a maga sajátos küldetésével születik a világra,némelyik hogy beragyogja napjainkat,némelyik hogy próbára tegye türelmünket,némelyik hogy célt adjon életünknek és némelyik hogy gondoskodjon rólunk...igy van mikor világra jönnek, a gyermekek mindent megváltoztatnak, különösen ha senki nem hivta őket.
Az ilyen (könnyűvérű) lányok csak egy dologra képesek: összetörni egy férfi szívét. Olyanok, mint a rózsa, gyönyörűek, de tele vannak tüskével. Ha nem volnának nők, a férfiaknak sem volna gondjuk. Miért kellene a pénz, ha nem azért, hogy imponálhassunk. Különösen az olyan nagyravágyó szerzeteknek, mint Catalina. Az ilyen nőknek nincs szívük, ezek kizárólag a pénzre és a ruhákra gondolnak. A fejük is teljesen üres. Egy dolog számít nekik, hogy szebbek legyenek a többinél. Ezért járnak plasztikai sebészhez, hogy megmaradjon a múlandó szépségük. Nem is érdeklik őket a férfiak, csak a pénzük, a gazdagságuk. Közben pedig észre sem veszik, hogy ezzel a saját méltóságukat adják el. Az ilyenek mind szánalmas vesztesek, egy férfi szerelmét és figyelmét sem érdemlik meg.
Már elég az is, ha ellenállsz. A világ olyan, amilyen; de áldásodat ne adjad hozzá. Ez az ellenállás lehet termékeny és nemes. mindenesetre szükséges ahhoz, hogy nyomod maradjon a világban.
Az ember hű kell maradjon önmagához és a múltjához akkor, amikor a hűség már csak a múzeumokban található.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló