Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Április 1: Az a nap, amelyen emlékezetünkbe idéztetik, hogy micsodák vagyunk az évnek a többi háromszázhatvannégy napján.
Talmud
Mind a Föld közvetlen sarjadásai vagyunk. Voltunk por, leszünk korhadék anyag. Örök ritmusra vonulunk, szüntelen, beteljesítjük az élet ünnepélyét, hagyjuk elkövetkezni gyászát.
Nem ellenségek vagyunk, hanem barátok. Nem szabad ellenségeskednünk, lehetnek közöttünk feszültségek, de a szeretet sohasem törhet meg. Az emlékezet titkos húrjai meg-megpendülnek, midőn jobbik természetünk lágyan megérinti őket.
Egy barát bánatát megosztani könnyű, de rendkívüli karakterre vall, ha képesek vagyunk osztozni sikere felett érzett örömében is.
Nem kéne sírnom miattad, tudom, hogy nem vagyunk halhatatlanok. De egyszer azt mondtad nekem: Ha semmi nem megy többé akkor angyal leszek - csak neked. Minden sötét éjszakán megjelenek elõtted, s aztán elrepülünk, messze innen, és soha többé nem válunk el.
Minden kapcsolat történés, valahonnan valahová tart. Erre kell figyelni. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit "hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést, derűt, szabadságot, munkaképességet? Rosszat? Idegességet, beszűkülést, rosszkedvet? A kapcsolat változik, és benne változunk mi is. Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak. Ha tartósan úgy érezzük, hogy már nincs dolgunk egymással, harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni. Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy nem vált olyanná, amilyennek elképzeltük. Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jó emberismerők, és olyat kértünk, amit nem tud megadni. Elmenni könnyen kell, ahogy a levél leválik a fáról. Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen. Egy foghúzás rossz, de elviselhető. De ha mindennap húznának rajta egy keveset - azt nem lehetne kibírni. Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember.
S lám itt vagyunk együtt.
Szemünk a tájra mered,
s lélegzetünk egyszerre ered.
Izmunk egyszerre feszül,
szívünk egyszerre ver,
a barátságunk összetart,
s kettőnk lelke összeforrt.
Hiszen amitől félsz,
nem szégyellem,
énis rettentően félek.
Ami boldoggá tesz téged,
az engem is boldoggá tesz.
Mindent elkövetek,
hogy boldoggá tegyelek.
Alvás... a legkönnyebb dolog.
Csak... lecsukod a szemed.
De sokunknak az alvás felfoghatatlannak tűnik.
Akarjuk, de nem tudjuk hogyan fogjunk hozzá.
De egyszer szembeszállunk a démonainkkal...
A félelmeinkkel...és segítségért fordulunk egymáshoz...
Az éjszakák nem olyan ijesztőek, mert
Észrevesszük, hogy nem vagyunk egyedül a sötétben.
Azt mondják, hogy a legszomorúbb dolog, amivel az ember valaha is szembekerül az, ami megtörténhet vele. De milyen volt az az ember aki szembenézett vele? Vagy milyen nem volt? Esetleg milyen nem lesz már többé? Sosem könnyű a jó utat választani. De ennek a döntésnek a meghozatalakor csakis a szívünkre hallgathatunk. Néha megtaláljuk a jobb felé vezető utat. Néha harcolunk a hibáink, a rossz indulatunk és féltékenységünk miatt, hogy megbánjuk és bűnbocsánatot nyerjünk. És a szégyen miatt, amit azért érzünk, mert nem azok az emberek vagyunk, akiknek lennünk kellene. És van, hogy megtaláljuk a jobb felé vezető utat… de van, hogy az a valami jobb dolog talál meg minket.
Ha rád gondolok könnybe lábad szemem,
Mert tudom, enyém nem leszel.
Ha szemedbe nézek szívemben öröm lesz,
Mert szemedben látom a szívemet.
Ha téged nézlek, tudom mit ér az élet,
Ha megbántasz, számomra megszűnik az élet.
Ha együtt vagyunk és nézhetlek, értelmet kap az életem,
Mert téged, csakis téged szeretlek!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló