Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Qualis dominus, talis est servus. - Amilyen az úr, olyan a szolgája.
Talmud
Ha szeretlek, beléd bújok, körülnézek benned. Először, mintha egy idegen országba érkeznék, aztán, amikor befogadsz, egyre ismerősebb leszel. Megértem, milyen neked, egy másik Én-nek lenni, sőt, egy kissé én is Te leszek. Már látom mi fáj neked, keserves és boldog emlékeid mintha az enyémek lennének. Ki tudok nézni a szemeden, onnan látom most magamat - és megismerem a múltadat, sorsodat, örömeidet és rögeszméidet. Ráhangolódok gondolataid hullámhosszára, s veszem a szíved kódolt adásait. Ha a szíved gyorsabban ver, az én szívem is hevesebben fog dobogni. És ha valamitől félsz, én is szorongani kezdek, és lehet, hogy megértjük, mitől félünk mindketten.
Az igazi NŐ, akinek a család a fontos, aki összetartja azt. Aki szeret és tud szeretni és gondoskodni. Aki tud mindig újat mutatni, akiben bízhat a partnere. Aki bármilyen közhelyesnek hangzik, de megállja a helyét a konyhában, aki a lakásukat-házukat otthonná varázsolja. Tesz azért, hogy a párját elkápráztassa újra és újra. Csinos és ápolt. Egyéniség. A partnernek legyen barátja; párja; szeretője és szerelme. Intelligens, de ha valamit mégsem tudna, azt felvállalja. Megújuló, akinek a szemébe az izgalmat és a megnyugvást is megtalálod. Az igazi nő ösztönösen tudja, hogyan kell szeretnie, aki örömet lel abban, hogy ő nőnek született.
- Jó reggelt, nagytiszteletű uram! Nem érzi jól magát?
Az öreg pap fáradt arcán különös, gyerekes mosoly rángott végig.
- Dehogynem, kedves fiatal barátom, dehogy is nem! Soha ilyen jól nem éreztem magamat, higgye el! Megtaláltam valamit, amit harmincöt évvel ezelőtt elvesztettem! Mintha csak magamat találtam volna meg!
~Te még kölyök vagy, fogalmad sincs arról miket hordasz itt össze.
~Oh, köszönöm szépen.
~Ez érthető. Sose hagytad el Bostont.
~Nem.
~Ha a művészetről kérdeznélek, szakkönyvek tucatjaiból tudnál idézni. Michalengelo, sokat tudsz róla. Sorolnád a műveit, politikai terveit, viszonyát a pápával, szexuális beállítottságát, mindent. De azt nem tudod, milyen érzés a Sixtus-i kápolnában állni, sosem néztél még föl arra a csodálatos boltozatra. Sose láttad. Ha a nőkről kérdezlek, máris sorolod a kedvenc típusaidat. Biztosan dugtál is néhányszor. De azt nem tudod, milyen érzés igazán boldogan felébredni egy nő mellett.
Nehéz eset vagy. Ha a háborúról kérdeznélek talán Shakespeare-t idéznél nekem: „Még egyszer a résre újra, barátaim!”. De sohasem harcoltál. Nem halt meg a karodban a legjobb barátod, aki hiába könyörgött neked, nem tudtál rajta segíteni.
Ha a szerelemről kérdezlek, talán egy szonettel válaszolsz. De nem néztél még nőre, mikor gyenge voltál, olyanra aki egy pillantásával meggyógyít, mintha Isten direkt hozzád küldött volna egy angyalt, hogy kimentsen téged a pokolból. Nem tudod milyen, ha te vagy az ő angyala. Nem tudod milyen örökké szeretni valakit. Történjen bármi, például rákos lesz. És te két hónapig a kezét fogva ülve alszol a betegágya mellett, mert az orvosok is látják a szemedben, hogy nem szívesen mennél látogatási időben. És elveszíteni valakit. Ezt csak akkor érzed, ha valakit önmagadnál is jobban szeretsz. Csak te még sosem mertél ennyire szeretni. Ha rád nézek, nem egy okos, magabiztos férfit látok, csak egy nagyképű, önző, ijedt kölyköt.
A legfőbb bizonyossága a létnek, hogy az út, amelyre születésünk pillanatában rálépünk - legyen bár kacskaringós, rövid, vagy hosszú -, mindenképpen a halálhoz vezet. Életünket szerteágazó szálak szövik át keresztül-kasul, utunk során sok emberrel találkozunk, mindenki tartozik valakihez, egész létünk kapcsolatok láncolata, ám az, hogy kihez és milyen szálakkal kötődünk, nagyban befolyásolhatja életünket és halálunkat.
Az emberek zöme azt hiszi, hogy varázsütésre megoldódnak a gondok. Ilyenkor elfelejtik, hogy mennyi időt töltöttek lenn, és nem lehet egyik pillanatról a másikra felkerülni a napfényre.
Az emberek sok mindent elhallgatnak a halálról... többek között, hogy milyen hosszú ideig tart, míg a szívedben is meghalnak azok, akiket a legjobban szeretsz.
Lisey már az álmok világában kóborol, ahogyan Scott is, de az álmok világába sosem együtt mennek, és Lisey attól fél, hogy a halál is ilyen lesz, a halál, ahol álmok ugyan még vannak, viszont a szerelem –az otthon, a kéz, ami a kezedre kulcsolódik, mikor a nap végén madárrajok szelik át az égboltot a Nap égett-narancssárga korongja előtt- hiányozni fog.
„ó vagy azokhoz, akiket szeretsz. Jó akarsz lenni azokhoz, akiket szeretsz, mert tudod, hogy akármilyen sok időt töltesz is valakivel, a végén úgy érzed majd, hogy nem voltál eleget vele.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló