Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Kalapos-Maradhatnál még.
Alice-Micsoda ötlet, egy örült, egy csodálatos ötlet. De nem lehet, sok mindent kell még megtudnom vagy épp megtennem. Meglásd hamarosan visszatérek.
Kalapos-El fogsz felejteni.
Alice-Dehogy foglak, hogyan felednélek el?
Tudom milyen érzés olyan kicsinek és jelentéktelennek érezni magad amennyire csak egy ember lehet. Hogy tud fájni belül olyan helyeken, amikről nem is tudtál. És mindegy, hogy hányszor készítesz új frizurát, vagy hányszor mész edzésre, vagy hány pohár Chardoney-t iszol a barátnőiddel. Az ágyban minden éjjel aprólékosan végig gondolod, hogy mit rontottál el, vagy hogyan érthetted félre a dolgot és hogy az ördögbe gondolhattad egyetlen röpke pillanatig, hogy boldog voltál. És néha még arról is meggyőzöd magad, hogy egyszer csak észhez tér és becsönget hozzád. És ezek után bármilyen sokáig is tartott, elmész egy új helyre és akikkel találkozol, visszaadják az életkedved. És a lelked apró darabjai lassan helyreállnak. És a zavaros idők, azok az esztendők amik így elvesztek, lassan kezdenek elmosódni.
Hogyan is érvényesülhetnék, ha érzéseim nem kifejezhetők?
Ha azt akarod, hogy bízzanak benned, azt mondd ki, amit gondolsz! Hogyan bízzon benned bárki is, ha ennyire a kedvében akarsz járni? Ne mást kövess, hanem a saját szívedet!
Az emberben rejlő képességek határtalanok, tehát mindig van új és új terület, ez nem egy tól-ig intervallum, hanem egy állandó egymásra épülő folyamat. Olyan mint az internet, elindulsz egy irányba és nem is emlékszel honnan kezdted. Választhatsz, hogyan folytatod tovább, csak legyen rá időd, hogy észrevedd magad, mielőtt elketyeg az élet feletted.
Élet,
A boldogság legtöbbször ujjongó öröm, amely csaknem szétfeszíti az ember keblét és ugyanolyan gyorsan elmúlik mint ahogyan jött. Aztán ismét itt terem és elhiteti velünk, hogy az élet csodálatos dolog.
Miért van az, hogy bárhogyan próbállak elfelejteni, nem megy, és mikor újra látlak, csak nézel rám könnyes szemmel, mitől én is bekönnyezem, és gombóc keletkezik a torkomban. Valójában ennyire nehéz lenne elviselni a magányt?
A Barátság egy szó, egy gondolat, egy érzés, egy hely a szívedben. Barátodnak mondod azt az embert, akihez valami kis szállal fűződsz, viszont a barátságotokat is átfűzi egy erős szakíthatatlan szál, ami akár örökké és tarthat. S van olyan, amikor ez a szál, egy gyenge kis cérna, melyet eddig és még ezután is csak az érdek tartott össze. De én úgy érzem, hogy az a szál, ami az én kis barátomhoz fűz erős, és szakíthatatlan.
Mert ha én sírok, valahol a szívében ő is együtt zokog velem.
Mert ha Boldog vagyok, akkor ő is az lesz velem.
Mert ha kiöntöm neki a szívemet, végighallgat, nem szól közbe, nem dörgöli az orrom alá, hogy nem kellett volna, vagy teljesen bolond vagy, csak hallgat némán, nem próbál segítséget adni, hisz nem kértem rá, csak a mondanivalóm után, együtt élvezi a csendet velem.
Mert egy barát, akit a legerősebb szálak fűznek hozzád, kiolvassa a szemedből minden ki nem mondott szavad.
Mert az a barát mindig emlékszik, akár az örök időkig veled arra hogyan ismeretétek meg egymást.
Mert ő már akkor is a barátom volt, mikor nem ismertem.
Mert a szívem már akkor is tudta, hogy van számára ott egy üres hely. Egy olyan, amely csak az övé, amit más nem foglalhat el.
Erre az érzésre, mondják a nagy okosok, hogy BARÁTSÁG. Bár ezt egyetlen szóval sem lehet igazán kifejezni. Még a szeretlek szó sem bír, olyan erősséggel, mint amilyen erősen az a száll össze tartja azt a két embert.
A Barátság egy gondolat is, vagy akár ezer másik, mert a barátodra mindig gondolsz.
Ha szomorú vagy. Ha szerelmes vagy. Ha boldog vagy. Ha álmodsz. És Bármikor bármilyen helyzetben eszedbe jut az, rá nem kell sose téged emlékeztetni. Mert akkor is ott van veled, amikor nem látod, amikor nem érzed közvetlen törődését. Csak csupán, az hogy létezik valahol a nagyvilágban egy olyan ember, aki megért, és szeret, és bátran vállalja azt h a barátod lehet.
Remélem te is így gondolsz rám, mint egy Igazi Barátra.
Tudod nem csak a szerelemben, lehet várni az igazira. A Barátságban is van egy ugyan olyan igazi, akit megálmodtál magadnak, akivel leéled az egész életed önzetlen szeretetben.♥
Láttam a holdat, a napot az égen,
láttam a könnyeket az ő szemében.
Láttam az arcát ahogyan elrohant,
lassan megértettem miért boldogtalan...
-Hogyan írod a verseidet?
-Ne haragudj, nem tudom megmondani. Valami az eszembe jut, felnézek az égre, s érzem, hogy lélegzik a csend.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló