Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A gyermeki lét nagy titka nem az, hogy gyermekeinknek sokat kell tanulniuk tőlünk, hanem az, hogy nekünk kell sokat tanulnunk gyermekeinktől.
A legfontosabb, amit egy apa tehet a gyermekeiért, hogy szereti az anyjukat.
Sohase mondd rá semmire, hogy "elvesztettem", hanem csak azt, hogy "visszaadtam". Meghalt a gyermeked? Visszaadtad. Elhunyt a feleséged? Visszaadtad. Elvették a birtokod? Visszaadtad azt is. Azt mondod, hogy gazfickó vette el? Mi közöd hozzá, hogy ki által vette vissza az, aki neked adta? Ameddig adja, addig is úgy tekintsd, mint a másét: úgy, mint az utasok a fogadót.
Miért van az, hogy a sötéttől félő gyermek pillanatok alatt kamasz lesz, aki egész éjjel kint akar maradni?
A kutyától hűséget, kitartást tanulhat egy fiúgyermek, meg azt, hogy háromszor körbeforogjon, mielőtt lefekszik.
Ha egy vízbe esett hangyát kiszabadítasz a partra, vagy eltévedt gyermeket hazavezetsz édesanyjához, azt feljegyzik az égben rólad; nagy tetteid, dicsőséged - vak légy döngése a bezárt ablaküvegen.
Egy éjszaka,
Mikor minden lehetséges,
Ez nem vicces,
Nem nevetséges.
Az utcákon kóbor lelkek lesnek,
A boldog gyermekekből áldozatok lesznek,
A világot szellemek járják,
Az embert a sarkon túl várják.
Az erdőben farkasmeber vonyít,
Életet sirat,
melyet átok szorít.
Vámpír bújik a házak árnyékában,
Semmi jó nincs szándékában,
Szemfogai a nyakadba vájnak,
S az utca sarkán csak,
Egy száraz hullát találnak.
Rubinvörös véred,
Beszínezi ajkát,
Jelezvén ,
Komor hatalmát.
Messziről a szél,
Egy lány sikolyát hozza,
Az éjszaka szörnyeit,
Csak ez a hang vonza.
A temető éledni kezd,
Csak te lehetsz,
Ki rajta veszt,
Öntudatra ébred mind, ki holt,
Sírból kel ki múlz, mi volt.
A tükörből más arca néz,
Elfordulni túl nehéz.
Ez nem álom, ez valóság!
Már elhagyott a bátorság.
Démonokat visz a szél,
A gonoszé ez az éj.
Segítséget ne is várj,
Inkább este ne járkálj!
Csukj be ajtót, ablakot!
Szíved félelemtől zaklatott.
Bújj be az ágyba,
Húzz magadra takarót!
Ez a gonosz álma!
Vegyél be egy nyugtatót!
Éj gyermeke ő,
Szépsége megigéző.
Anyaföld hajkoronája,
Mélybarna szempára.
Sápadt bőre,
Ajka vérvöröslő,
Ruhája mint anyja , az éj.
Eme férfi maga a tökély!
Ha megpillantom,
Szívemben vad láng lobog.
Bámulom áhítattal,
Gondolatom messze szárnyal.
Szárnyra kélt:
Talán ő, meg én...
Hisz ez lehetetlen!
Hogy gondolhattam erre?
Az éj ura , s egy halandó
Kinek élte múlandó...
Hogy lehettem ily balga,
Hogy akár egy pillantra
Bizakodtam ebben
Mi lehetetlen?
Vámpír s ember
Sose lehetnek egyek.
Tehetném, válnék vad szörnyeteggé,
Mely mindent gyűlölve él.
Lennék vad vihar
Ki pá percig tart
Lennék a szél
Mely gyengéden arcához ér.
Lennék a nap
Ki melegével simogat.
Lennék bármi...
Akármi!
Csak hagy érhessek hozzá!
Hagy csókoljam lágyan a száját!
Suttogjam halkan:
Veled élten, s majdan holtan.
Attól sem rettenek vissza
Egy hirtelen mozdulattal
Behatoljon ereimbe,
Vérem nyelje eleinte
Óvatosan, később mohón.
Kezei között legyen végső nyugovóm.
Szent Miklósnak neve napján egymáshoz eljövünk,
Ami jót csak cselekedtünk arany könyvbe bekerül.
Hófehér havon siklik a szán, puttonya is minket vár
Aranydió és foszlós kalács kicsi gyermekekre vár.
Szent Miklósnak neve napján ígérjük jók leszünk,
Vidám szívvel , szeretetben ünnepelj velünk!
Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amíg meg nem halnak.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló