Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Még a gazdag, szabad és fejlett oktatási rendszerrel rendelkező országokban is, ahol pedig a lehetőségek adottak, az emberek jobbára éretlen dolgokat tartanak fontosnak. Kevesen próbálnak valami abszolút dolgot keresni; a legjobb befektetésnek általában az számít, ha valaki hatéves korától húsz évet tölt el különféle iskolákban és egyetemeken. Sajnos azonban ez nem garantálja a boldogságot, és a síron túl még csak az sem segít, ha a rákövetkező harminc-negyven évben több pénzt keresünk. Csupán a legértelmesebb emberek elenyésző hányada talál rá a legerősebb és egyedüli tartós beteljesedésre, ami már kezdet nélküli idők óta jelen van minden lényben: a tudat megtapasztalására. Ha tudatosan használjuk ezeket a feltételeket, hogy olyan értékekre leljünk, melyek értelmet adnak az öregség, a betegség, a halál és az újraszületés során, akkor életünk értékessé válik.
Talmud
A fájdalmat és a veszteséget, mindenki ugyanúgy éli meg. Nem mindenkinek adatik meg a boldogság és a szeretet, de a fájdalomban és a veszteségben mindenki osztozik.
A boldogság nem örökké tartó állapot, még csak nem is időleges. A boldogság legtöbbször ujjongó öröm, amely csaknem szétfeszíti az ember keblét, és ugyanolyan gyorsan elmúlik, mint ahogyan jött. Aztán ismét itt terem, és elhiteti velünk, hogy az élet csodálatos dolog.
A boldogság nem olyasmi, amit egyszerűen zsebre vághat az ember, hogy elővegye, amikor szüksége van rá.
Minden ember hibázhat és hibázik is. Hibáink következtében vesztjük el biztosnak tűnő munkahelyünket, hűséges barátainkat, mindig mellettünk álló családtagjainkat és odaadó szerelmünket. Ha megbántanak minket, s csalódunk, épp úgy toljuk el magunktól azt, aki fájdalmat okozott, mint ahogy minket tolnak el maguktól azok, akiktől elvettük a boldogságot. Az ember ösztönösen fél az újabb csalódástól, s nem látja be azt, hogy míg attól tart, hogy újra csalódik, mennyi lehetséges boldog percet dob el, mikor nem ad új esélyt. De helyes e az az út, amelyen a megkeseredettség miatt nem adunk új esélyt a boldogságnak?! Igen, mindig kell adnunk magunknak, másoknak és egymásnak egy újabb esélyt, mert sohasem tudhatjuk, mikor jön el a perc, amikor már késő lesz és csak annyit tudunk majd mondani „Pedig kettőnknek járt volna még egy esély!”
Bizonytalanságban élni annyi, mint várni, hogy túléljük-e a túlélhetetlent. A halál küszöbén állni s várni hogy legyőzhetjük-e a legyőzhetetlent. Kétségek közt érezhetjük magunkat egy családi viszály miatt épp úgy, mint egy baráti veszekedés miatt. Gyötrelmet okozhat egy még ki nem derült vizsgaeredmény, ahogy az életünk minden lépését kísérheti balszerencse. De mindközül a legnagyobb kétségbeesést a szerelmi vívódás okozza!
Várni, hogy döntés szülessen úgy, hogy ne nekünk kelljen döntenünk de, a mi akaratunk érvényesüljön!
Várni, hogy életünk további perceiben elkerüljön minket a csalódottság s bennünk, se csalódjanak!
Várni, azt, hogy valóra váltsa a valóra válthatatlannak hit álmunkat, az, aki az álmot jelenti nekünk!
S, hogy miért és mire is várunk ennyit az önpusztító bizonytalanságban?!
A Boldogságra.
Isten szolgálásának legjobb módja, ha követjük álmainkat. Csak aki maga is boldog, képes a boldogságot szétárasztani.
A boldogság gyakran egy olyan ajtón szökik be életünkbe, melyről nem is gondoltuk, hogy nyitva maradt.
Az emberi idő nem körben forog, hanem egyenes vonalban fut előre. Ez az oka, hogy az ember nem lehet boldog, mert a boldogság az ismétlődés utáni vágy.
Amíg átéljük a boldogságot, nehezen érezzük meg, de ha már elmúlt és visszatekintünk, hirtelen megértjük - olykor elcsodálkozva -, milyen boldogok voltunk.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló