Annak

Kiemelt kategóriák

» Anyák napja

» Család

» Gyerek

» Szeretet

Idézet beágyazása

Beállítás
kezdőlapnak

Facebook
csoport

iGoogle
modul

	Idézet beágyazása weboldalára »

Szófelhő

Annak

RENDEZÉS:

« Első oldal

...

Utolsó oldal »

Az életben vannak olyan pillanatok amikor az ember úgy érzi, hogy feladja, mert a boldogság amit keres oly távolinak tűnik. De ha ezt megteszi, az olyan mintha elaludna miközben várja a napfelkeltét, azért mert úgy érzi, hogy sohasem múlik az éjszaka.

Talmud

Küldje be kedvenc idézetét »

Vannak dolgok amik megtétele nehéz lehet, de ne félj megtenni. Így nem kell majd azon gondolkodnod, hogy mi lett volna HA.

Vannak olyan dolgok az életben, amikor szeretnénk kicsit idősebbek vagy fiatalabbak lenni, de utána úgyis rájövünk, hogy a dolgok nem azért történnek velünk, mert elég idősek vagyunk hozzá, hanem azért, mert azok vagyunk akik.

Elismertem a vádakat, mert belül valami azt súgta, rosszat tettem. Vannak emberek, akik tudnak ezzel a tudattal élni egészen addig, amíg el nem kapják őket. Ezek az emberek a szürke árnyalatait látják ott, ahol én feketét és fehéret látok. De én nem ilyen vagyok... és azt hiszem, te sem.

A szerelem olyan mint egy ünnepély. Az emberek az érzelmek, az ünnepély maga a szerelem. Először kevesen vannak, de gyorsan érkezik a többi. Az ünnepély, a közepe fele tele van emberekkel. Majd egyre fogynak el. Végül senki sem marad.

Élet,

Nem kell vezekelned azért ami történt. Remélem valahogy megtalálod a módját annak, hogy megbocsáss magadnak, mert ha nem teszed felemészti az életed és azért szörnyen kár lenne.

Szerelem?egy természetfeletti érzés mely egyszerre tesz gyengévé és erőssé? ettől lehetsz a világon a legboldogabb, vagy éppen emiatt a legszomorúbb?amikor beteljesül, semmi sem hiányzik, amikor pedig vége lesz, végtelen üresnek érzed magad nélküle?és folyamatosan benned vannak azok a kérdések amikre talán sosem kapsz választ?miért hagyott, el mikor mindennél jobban szerettem és soha nem akartam mást? Miért érzem még mindig úgy, hogy ő az igazi?- talán mert így van?vagy egyszerűen csak játszik velem az élet? vagy azért nem kapom vissza és hiszem ezt mert majd találkozok valaki mással, aki ugyanezt műveli az érzéseimmel, és talán örökre velem marad? Nem tudom?

Azt hiszem minden baj akkor kezdődött, amikor az ősember elkerített magának egy apró földdarabot és kijelentette: ez mostantól az enyém. Innentől kezdve birtoklásra vágytunk és azt akartuk, hogy uralkodhassunk valami fölött. Ezek az apró földterületek lassan-lassan hatalmas országokká nőttek, a hatalmas országok egyre több és több embert fogadtak magukba, de az az egy ember, aki az elején kijelentette, hogy ez márpedig az enyém és senki másé, mindig megmaradt olyannak amilyen egykor volt annyi különbséggel, hogy társakat gyűjtött maga köré, hogy mindenkit szemmel tarthasson. Hatalmat akart, uralni a földdarabját, majd mások földjét, végül az egész világot. Ma már nem az a fontos számára, hogy le tudja győzni az ellenfelét, vagy térdre tudja kényszeríteni a bolygót, hanem az, hogy akár tizenhárom vagy tizennégyszer is el tudja pusztítani a Földet, ha épp úgy akarja.

Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok - emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések. Igazságok. Ez mind feléd tart lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon...
Ha sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen a tiéd. Várj nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel.

Ez olyan érzés, mintha valaki a nyakamat szorítaná, s már csak az utolsó lélegzetvételek vannak hátra...

Nincs adat!

Bejelentkezés

Vicc ajánló