Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
„Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki.
Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.
Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.
Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.
Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.
Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.
Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod. • Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele. Tudunk majd hálásak lenni ezért az adományért.”
Talmud
Álmomban Mesteremmel tengerparton jártam, s az életem nyomai rajzolódtak ki mögöttük két pár láb nyoma a parti homokban ahogy Ő mindig ott járt énvelem De ahogy az út végén visszanéztem imitt-amott csak egy pár láb nyoma látszott, éppen ahol az életem próbás nehéz volt, sorsom mostoha. Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz "amikor életed kezedbe tettem s követődnek szegődtem Mesterem azt ígérted soha nem hagysz el engem minden nap ott leszel velem. S most visszanézve legnehezebb úton, legkínosabb napokon át mégsem látom szent lábad nyomát csak egy pár láb nyoma látszik ott az ösvényen elhagytál a legnagyobb ínségben? Az ÚR kézen fogott és szemembe nézett: "Gyermekem, soha nem hagytalak el téged! Azokon a nehéz napokon át azért látod csak egy pár láb nyomát mert a legsúlyosabb próbák alatt téged vállamon hordozatlak!"
"Nem értem, hogy mi kényszerít, hogy megváltozzunk.
Elfordulunk egymástól és bezárkózunk.
Jó lenne, ha úgy élhetnénk, ahogy gyermekként hittem,
Fájdalmak és örömök összekötnek minket,
A szeretet mindig segít!"
"Olyan az életed, amilyet kívánsz,
Figyeld magad, olyan vagy, ahogy élsz
Pont az a story vége, amire vársz
Legyen happy end ha véget ér."
"Ha az embereknek nem tetszik, hogy így, vagy úgy élsz, másképpen, mint ahogy egyszer, valamilyen kényszerűség vagy félreértés parancsára megfogadtad nekik: ne bánjad. Nem az emberek nem élsz. De ha magad törvényei ellen vétkezel, e hűtlenséget keservesen megbánod..."
"Inkább megmutattam nekik nyolc töltőtollam, melyet állandóan a zsebemben tartok,két aranyzápfogam, melyet szintén állandóan a szájamban tartok, s elhencegtem, hogy magas vérnyomásom van, ötlámpás rádióm, kezdődő vesekövem, s hogy több rokonomnak kivették a vakbelét. Mindenkivel úgy beszélek, ahogy kell."
"Nem szabad lebecsülni a drukkereket, mint ahogy azt többen teszik, ugyanis az egész világon ők tartják életben a labdarúgást..."
"A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog... valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába. Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében, ez mit sem változott. Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is beszéltél. Ne változtass hangszíneden. Nevess ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken. Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel a nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést. Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt, hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj."
"...Mert a boldogság nem olyan, mint amilyennek azt elképzeled, és várod. Az út határozza meg, ahogyan elérted azt, és mindaz a rossz, amit közben megtapasztaltál..."
„Szép volt, mint egy rét, ha átsuhan rajta a szél. Az élet lüktetett benne... A régi, érthetetlen, megfejthetetlen talány. A parányi magban megvan már az egész fa gyökerestül, lombostul, koronástul, ahogy majdan virágba borul egy szép áprilisi napon. Egy szerelmes éjszakából, egy csepp plazmából bontakozott ki ez a két váll, ez a szem, ez az arc és újabb csoda, hogy milliónyi lény közül éppen vele kellett találkoznom... Annak a csepp plazmának már megvolt a rendeltetése, hogy évek múltán felém jöjjön.”

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló