Talmud idézetei
| 1 2 következő >>> |
 |
Azért teremtette Isten az embert egymagában, hogy tudja: aki elpusztít egy lelket, az az Írás szerint annyit tesz, mintha az egész világot elpusztította volna. |
|
|
Az ember barát nélkül olyan, mint a bal kar jobb kar nélkül. |
|
|
Az az ember, aki elsajátította a törvény ismeretét, de nem tudja mi az: Istent szeretni, ahhoz a pénztároshoz hasonlít, akire rábízták a pénztár belső kulcsait, de a külsőket nem. |
|
|
Ahol a férj nem becsüli az asszonyt, ott a férj a hibás, ahol az asszony nem becsüli a férjet, ott is a férj a hibás. |
|
|
„Aki megment egy életet, egész világot ment meg.” |
|
|
"Aki megment egy életet, egész világot ment meg." |
|
|
„Az élet tanít meg elviselni az életet.” |
|
|
Ha én nem magamért, ki érettem? Ha én csak magamért, mi vagyok én? S ha nem most, hát mikor? |
|
|
Lehet vár, lehet kastély, lehet palota. De otthonod csak akkor lesz, ha benne van az asszony. |
|
|
Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk. Vannak, akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük... A fenébe is! Mikor kezdünk már el úgy élni, hogy megértjük az élet sürgető dübörgését? Ez itt most - ez a mi időnk, ez a mi napunk, ez a mi nemzedékünk... nem pedig a múlt valamely aranykora vagy a jövő ködös utópiája... Ez itt az időnk.. akár lelkesedünk érte, akár nem. Ez itt a mi időnk még akkor is, ha gyakran kiábrándítónak, fárasztónak, unalmasnak találjuk. Ez az élet, a mi nekünk adatott... és múlik, múlik... Mi a csudára várunk hát? |
|
<<< vissza az oldal tetejére
