Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Ha valaki elment,ne hívd többé vissza, A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta. Ha valaki elment, és el tudott menni, Nehezen akarva, de el kell feledni.
 
 
Ha elhagysz, mint az ég alján a nap, mit is tehetnék, hogy ne szánjanak ki fogná föl szivével énekem, ha te sem érzed, hogy ki vagy nekem
 
Nem kéne sírnom miattad, tudom, hogy nem vagyunk halhatatlanok. De egyszer azt mondtad nekem: Ha semmi nem megy többé akkor angyal leszek - csak neked. Minden sötét éjszakán megjelenek elõtted, s aztán elrepülünk, messze innen, és soha többé nem válunk el.
 
Elmúlt a jó idő, megtört a rend. És néhány mondat, és egy nevetés dallama visszacseng Elmúlt a jó idő, elment veled S ami itt maradt azt nem nagyon kell nekem.
 
Millió vízcsepp egy nagy folyó.
Megállítani mondd miért volna jó?
Hagy múljon el aminek múlnia kell
hagy mossa az eső végre el!
 
Menj tovább
ma egy új nap vár, új nap vár.
Bármi volt
csak a múltad már, múltad már.
Bánni kár
amit megtettél, megtettél
Hív az út
amit megleltél.
 
Ülök a csendben és hallom a hangodat,
A tükörbe nézek, de nem látom önmagam,
Keserű szavak csak ennyi, ami maradt,
Egy keserű emlék s pár múló pillanat.
Szememből elhullik egy apró könnycsepp,
Tudom, hogy nélküled mindek sokkal könnyebb,
De belül szívemet széttépi a bánat,
Nincs egy árva szó sem, mely elhagyja a számat.
Ha te elmész nekem senki sem marad,
Ne hagyd, hogy rám dőljenek az ezeréves falak.
Te nem látod mit is élek át,
Lelkem egyetlen segélyszóra vár,
Hogy kiemelj ebből a sötét tengerből,
Hogy azt mondhassam te vagy a megmentőm.
Szeretném azt érezni újra, hogy szeretsz,
Szeretném kezemmel fogni a kezed.
Reménykedve nézek szét a szobába,
Szemem téged keres az esti homályba,
De érzem nincs több remény,
Tudom többé már nem vagy az enyém.
Hiányod széttörte lelkemet,
Most már tudom, ELVESZTETTELEK…
 
Az igazság mindig a szívedben lakozik,
Kit szeretsz, valahol gyűlölhetsz is.
Ha kételyek gyötörnek,
Ő talán örülne,
Ha fognád két kezét,
Te csupán arra gondolsz, ennyi volt, elég.
Szakítasz, s vége mindennek.
Ő boldog, te vagy ki elveszett.
Sírsz otthon, utcán, a magányban,
Tán ő is gondol még rád szobájában,
Hogy valaha ott voltál, de többet soha,
Reménykedsz, hogy elfeled és nem gondol rád soha,
Így csak neked fáj e szomorú történet,
De ő is őrizgeti még fényképed.
Átkarol, s kérdi "Szeretsz e még"
Kicsúszik a szádon "Azt mondtam elég"
Jön az üzenet "Ezt elcseszted"
Mosolyogsz az egészen, mert túllépett.
Nem lesz még egy, ki így szeret,
Hát írsz neki egy sms-t.
"Szeretlek most, s örökké"
Magához húz, ismétel "Most, s örökké"
Élvezed a pillanatot, bár nincs szabadságod,
Gúnyol, kínoz, játszik veled,
Könnyes szemed, már nem érted.
Visszakaptad, ő az, ki elment,
Emlékszel?! Más így nem szeret.
Nincs szabadság, s talán nem is kell,
A tehetetlenség a sírba visz el...
 
Más ölel, más fogja kezedet,
Más nézi ragyogását csillogó szemednek!
Másnak adtad az egész lelkedet,
Pedig én még mindig szeretlek!

Te voltál a mindenem, s elhagytál,
Semmi nem mulasztja el, még mindig fáj!
Fáj, s ez sohasem múlik el,
Várni fogok rád, mert várni kell!

Ha eljön utolsó órám,
S utolsó percem, és meghalok,
Akkor is te leszel az kit mindig szerettem,
S szeretni is fogok!
 
Aztán egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és akkor majd újra tudok örülni az élet szépségeinek. Történt már velem ilyen, és fog is még történni, ebben biztos vagyok. Ha valaki elmegy, az azért van, mert jönni fog helyette valaki más - és újra rám talál a szerelem.
 

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló